A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Az „Irigyli" szőlőskert

legelő, 75 h füzeserdő. Urbériség 46 1/2 telek. Határa termékeny, de árvíz járja ..."' A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a falu fő gazdálkodási ágazata a szántóföldi művelés, a legelő- és a rétgazdálkodás. Viszonylag kevés az erdeje és a kerti művelésre alkalmas területe. Ároktő határának megoszlása művelési ágak szerint összes szántó kert rét szőlő legelő erdő terméketlen 6676 2133 59 1326 68 2262 294 534 6498 2336 89 1325 52 2086 367 243 (Az adatfelvétel 1895-ben és 1935-ben történt.)

: Két szőlőskertje van, a falutól távol, a mezőcsáti és a tiszakeszi határ mellett, az ún. „Irigyli" szőlőskert, illetve a Tisza árterületén a „Rózsás" (állandósult nevén „Nyilas"). Az „Irigyli" a régi szőlőskert, amelyet az 1850-es években osztottak ki, az ártéri területet csak az 1920-as években törték fel és telepítették be. Történeti és néprajzi szempontból egyaránt az „Irigyli" a jelentősebb, a számottevőbb.

3 Nevének eredete is utal a faluban betöltött gazdasági szerepére. A mai szőlőtulajdonosok így beszélik el: „A földesúrtól azt kérték a zselléremberek, hogy adjon nekik egy-egy szőlőtelepítésre alkalmas területet. Ezt azonban megirigyelték a nemesek, s ők is kértek ilyen lehetőséget. Nekik azonban csak azzal a feltétellel adott szőlőföldet az egri káptalan, ha a kérdéses területet szántóföldjükből visszaadják az uraságnak. A nemesek nagyobb szőlőterületet kaptak, ezért a szőlőskert északi végében levő parcellák nagyobbak." A történelmi valóság a következő. Sem a község urbáriuma, sem az 1844 45-ös összeírása, de az ároktői kisnemesek gazdasági iratai sem tesznek említést a szőlőskertről.

4 Telepítésének gondolata a jobbágyfelszabadítást követő

r Ároktőn 1856-ban lezajlott birtokrendezés során vetődött fel. Az 1853. augusztus 24-én kelt tagosítási javaslatban ez áll: „A homokot (Előhomok határrész) a gyalogok — volt zsellérek — között 2 vékásonként kiosztani (javasolják)." Ebből azonban még nem derül ki az, hogy milyen céllal akarják kiosztani a kérdéses területet. Azt sem tudjuk, hogy hány volt zsellért érintene ez az akció. Az úrbéri egyezség szövegéből azonban megállapíthatjuk azt. hogy 42 volt úrbéres telket birtokló 135 gazdát, illetve 160 volt házas zsellért érintett a szóban forgó tagosítás. A szeptemberben is zajlott tagosítási per során kiderült, hogy „a házas zselléreknek legelői járandóságukba beszámítás képpen a Tisza Keszi határ felőli Homok dülő szántóföldekből két-két vékás (600 női) szántóföldet kihasítani fognak." Az egyezkedés tárgyát tehát a volt házas zsellérek (160 fő) részére biztosított, fejenként fél kat. h., összesen 80 kat. h. legelő képezte. A birtokrendezés eredményét rögzítő ároktői telekkönyvben 154 kétvékás (645 nöl) szőlőt jegyeztek be. Miért kaphatta az Irigyli nevet? A tagosítási per iratai között 1856. november 24-i keltezéssel egy jegyzőkönyv található, amelyben a következőket rögzítették: „Minthogy pedig ez alkalommal néhányan a telkes gazdák közül azon kérelmüket terjesztették elő, hogy szőlőültetés végett nékik is engedtetnék meg a volt úrbéres házas zsellérek részére legelőbe tudás képpen kihasítandó szántóföldek mellett szántóföld járandóságba betudás képpen néhány vékás