A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

helytállt, Kadarkuthy Viktor, a báró fia régebben beperelte apját anyai örökségéért. Annyira vitte a pert, hogy Kadarkuthy László sequestrumot kapott. Két esztendeig állta a bírói zárt, végül is kénytelen volt kiadni anyai örökségét, hogy menekülhessen. Guthay Lőrincet fia bosszantására használta fel oij módon, hogy mindenütt Kadarkuthy Viktorként szerepeltette. Amikor valódi fia megjelent házánál, vas villás emberekkel szélhámosként a kassai börtönbe kísértette. így történet, hogy apja nagy örömére KadarKuthy Viktor báró egy éve nem tud kiszabadulni börtönéből [57]. Jókai a Borkút nevű községet, amelynek Kadarkuthy a földesura, Sáros, ill. Abaáj megyében sejteti (vö. Kassa), bár a báró birtokai Miskolcig nyúlnak. ,A borkúti kastély kívül fekszik a falun, háta mögött nagy vadaskert, mely egészen a kastély udvaráig tart, úgyhogy a szarvasok sokszor betévednek az istállóba és eleszik az abrakot a lovak elől." [58] Ez a helyszínrajz is Tardonára illik, mint olyan helyre, ahol Jókainak alkalma nyílt efféle megfigyelésekre. Kadarkuthy László jellemzéséhez az is hozzátartozik, hogy fiatal emberként Malárdy alispán második feleségét leánykorában megkérte, de a leány inkább a jellemes Malárdyt választotta, mint a csélcsap bárót. Úgy látszik, bensőséges fiatalkori viszony volt az alapja annak, hogy Malárdy és Kadarkuthy fogadást tettek tanuló korukban arra, ,,hogyha gyermekeik lesznek, azokat egymásnak adják."[59] Az efféle törekvések és fogadalmak ekkoriban elég gyakoriak voltak: nemcsak érzelmi alapjuk volt. Ha a birtokviszonyok kívánta házasság nem jöhetett létre más okok miatt a szülők életében, a gyermekeknek kellett pótolni ok a família érdekein esett csorbát. Kadarkuthy Viktor báró különös házassága is a családi érdekek szerint alakult: a barátfalvi lévita boldogsága tiltakozás az anyagi érdekeltség mindenhatóságának elve ellen a fiatalok párválasztásánál. Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényét 1900-ban írta, két évvel A barátfalvi lévita megjelenése után [60]. Nem tudunk arról, hogy akár Mikszáth, akár valaki más kapcsolatot keresett volna a két regény alakjai között, pedig a Különös házasság alapjául szolgáló történeti események Buttler Jánossal és Dőry Katával 1792-ben kezdődtek —, ekkor volt az esküvő, a nászút —, olyan időpontban, amikorra helyezi Jókai regénye időpontját [61]. Világos, hogy A barátfalvi lévita motívumai és mozzanatai nem egyeznek a Különös házasság reformkori szájhagyományaival, azonban ezek a családi botrányok is vegyültek vele —, különösen a borsodi és a miskolci mendemondák során, amelyeket ,,Felső Magyarország majd minden úri házában százféle változatban mesélgettek" majd másfél század óta [62], A reformkori szájhagyomány sokféle változatban őrizte meg a kegyetlen, erőszakos, pénzsóvár, gátlásokat nem ismerő kiskirály, Dőry András és leánya, Dőry Katalin emlékét, akiktől utódaik sem sokban különböztek. Gondoskodtak arról, hogyan botránkoztassák meg a józan életű embereket. Dőry Gábornak és Kata leányának tettei sem sokat különböztek azoktól a cselekedetektől, amelyekkel száz év előtti őseik botránkoztatták meg az embereket [63]. Jókai az általa alkotott Kadarkuthy név szerepeltetésével megszüntette a történeti események valódiságát kutató lehetőségeket, de megte-