A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

megye székhelye Sajószentpéter volt, feltehető, hogy közéleti szerepük zavaros pénzügyeik dacára sem csökkent. A bárói, majd a grófi cím elnyerése azt mutatja, hogy vezető szerepüket minden eszközzel igyekeztek megtartani olyan időkben is, amikor már a családi kuruc hagyományok erre lehetőséget nem adtak. A tardonai élmények és Jókai regényei A tardonai Rácz Endre, ,,a barátfalvi lévita" nagyanyja, Katona Katalin révén olyan családi írás- és szóhagyományokat őrzött, amelyek 1690 —1720 között történt eseményekkel voltak kapcsolatban. Ezek az események a hosszantartó pereskedés közben —, amelynek csupán 1780-ban lett vége —, az emlékezések során sokféleképpen idéződtek fel. A legrégebbi időkben az emlékezések középpontjában Katona János pataki Primarius deák különös házassága volt. Ennek részletei kapcsolódtak idők folyamán a Dőry család különc tagjainak a tetteivel Dőry Kata hírhedt rosszindulata révén. A történeti mozzanatok epikai motívumokká formálódtak és olyan cselekménysorba illeszkedtek, amelyek inkább a mesének, a vágyak és a képzelődések országának, mint a valóságnak állandó elemei. Négy olyan történeti mozzanatot emelünk ki Katona László kálváriájából, amely a mesei elemekkel való vegyülés (affiniálódás) lehetőségét hordozta magával: 1. A történeti adatok szerint Fáy István leánya ment férjhez különös körülmények közt Katona János pataki primárius deákhoz. Ez az esemény a Dőry család tagjainak hasonló tettei következtében vegyült azokkal a cselekedetekkel, amelyeket később követtek el, és bővült a mesei elemekkel, a „különös" részletekkel. Jókainál a kiváló deák alakja tardonai házigazdája élettörténetéhez kapcsolódott, 2. Az epikai megfogalmazások során Dőry Kata, a gonosz nagyanya személye is hangsúlyossá vált. Katona János árván maradt fiát nem főúri rangjához méltóan tartotta, inassá, szolgává tette, birtokait elzálogosította, anyai örökségét is eltulajdonította, őt magát nyomorékká tette. Ezek a mozzanatok Jókainál Kadarkuthy László személyiségének jegyei lettek, apja tetteiben sűrűsödtek. 3. A sok mellőzés következtében Katona László megőrült. Ezt a történelmi mozzanatot más szituációban szintén Kadarkuthy László személyéhez kapcsolta Jókai. 4. A Fáy József név alatt szélhámoskodó inas, aki eladta Katona László birtokait, Jókainál Kadarkuthy László fia iránti bosszújának~~eszköze Guthay Lőrinc személyében. A barátfalvi levitában Guthay Lőrinc (Katona László) históriáját minden ember jól ismeri Miskolcon és környékén, hiszen tele van a tekintetes vármegye archívuma a Kadarkuthy család kriminális pereivel [48]. A per folytatóival mindenki szimpatizál, mert olyan emberek ellen folytatják a pert, akiket mindenki utál [49]. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a közhangulat rajza nem Jókai egyéni leleménye, hanem empirikus ismereteiből táplálkozó élménye. A tardonai környezet