A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

Fáy István és Katona János leszármazottai [12] FÁY István fel. Dőry Kata ERZSÉBET LÁSZLÓ Katona János KATONA LÁSZLÓ Sellyei Lídia ERZSÉBET Pap István KATALIN 1. Rácz István, Parasznya 2. Fejér Mihály, Miskolc ZSUZSANNA Molnár István MOLNÁR ZSUZSANNA 1. Nádaskai Mihály 2. Csizi János MOLNÁR JÚLIA Nikházy János A Rácz—Lukács—

Danes famíliák pere jussukért a Dőryekkel Nem lehet itt célunk a szereplő családok történetének a megírása. Csupán olyan adalékokat tárunk fel, amelyekről Jókai Tardonán hallomás útján tudomást szerezhetett valamilyen formában. Lehetőségünk nincsen minden családi esemény részletes leírására. Adalékaink mégis elősegítik az elfeledett, vagy más eseményekkel összekeveredett történeti tények megértését. Nem tudjuk megírni sem Az elátkozott család, rem A barátfalvi lévita keletkezéstörténetét: csupán valószínűsíteni tudjuk, hogy milyen események genezisét kell keresnünk Jókai tardonai élményeiben. A. Rácz család nem dicsekedhetett előkelő ősökkel, nem voltak soha jelentős birtokai. Rácz István, aki Parasznyán 1841. szeptember 9-én halt meg 82 éves korában, a család eredetéről azt tudta, hogy Rácz Ferenc, a Márton apja, s az ő dédapja „mint rác nemzetbeli szökött katona állott be cselédnek Tót Mihálynál, kinek egyetlen leányát, Annát házastársul elvette. E házastársak nevét világosan említi egy házhely szerzésérül szóló Bedegi Nyári István szentelt vitéz, diósgyőri várkormányzó által kiadott oklevél, amely 1847-ben Parasznyán ifj. Rácz Györgynél még megvolt." A parasznyai Rácz család Borsod megyétől 1839. január 10-én nyert nemesi bizonyságlevelét Nógrád megye 1839. augusztus 14-én hirdette ki azon az alapon, hogy a Rácz család ősei mindig nemesi szabadságban éltek, bár nemesi adománylevelet felmutatni nem tudtak [13]. Forgón említ