A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

[12] Abaúj-Torna vm. lt. Polgári Periratok 1798. év 25. sz. Másolata: Kriston cs. lt. HOM. 1499. sz. [13] Abaúj-Torna vm. lt. Közgy. jzk. 1804. év 1256. sz. Másolata: Kriston cs. lt. HOM, 1493. sz. Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez Jókai 1849 augusztusának utolsó napjaitól 1849 december végóig ..bujdosott", vagyis tartózkodott álnéven Borsod megye Tardona nevű községében. Miskolctól nem messze, a Bükk rengetegeiben meghúzódó faluban. Jókai A barátfalvi lévita c. 1898-ban írt regényében tardonai búj­dosása után közel ötven évvel újra felhasználja élete e regényes szakaszá­nak romantikus élményeit, amelyekről több alkalommal is úgy emléke­zett meg, hogy kitörölhetetlenül bevésődtek emlékezetébe. „Holtomig em­lékezetes marad számomra e szép vidék, hol nyártól télig néztem, hogy rövidülnek a napok és a remények" — mondja 1833-ban [1]. Tardonán látta életében először napról napra közvetlen közelről a természetet és a falut, figyelte meg annak minden részletét, s ott látta nap nap után a falusi református pap gyakorlati tevékenységét Rácz Endre tardonai lel­kész sokrétű szolgálatában [2]. Jókai tardonai élményeit a Rácz Endrétől hallott közlések alapján első ízben Sebe Lajos miskolci törvényszéki bíró jegyezte fel, s ennek felhasználásával írta erről szép cikkét 1893-ban — Jókai életében — Vad nay Károly. 1902-ben Miskolczy Simon János me­gyei levéltáros kereste fel Rácz Endrét Tardonán, de a 85 éves Rácz End­rével folytatott beszélgetés eredményét csak Jókai halála után tette köz­zé [3]. Kordos László újabban Rácz István feljegyzéseivel gazdagítja Rácz Endre nevezetes emlékezéseinek publikációit [4]. Rácz, Endre 1849-ben — Jókai bujdosása idején — 32 esztendős, lel­kes fiatalember volt: nyugodtan tekinthetjük őt a barátfalvi lévita min­tájának. István nevű fia csak 1854-ben született, tehát Jókai tardonai tar­tózkodása idején még nem élt. Rácz István 1925-ben — 71 éves korában leírta apja — nyilván sokszor elhangzott elbeszélései alapján Jókai tar­donai tartózkodásának néhány érdekes eseményét. Kordos László véle­ménye szerint e történetek hitelességének kérdése az irodalomtörténeti kutatás előtt háttérbe szorul, mert „tanúi lehetünk egy Jókai-legenda ki­alakulásának, amelyben az igaz alaphoz esetleg más alkalommal történt adomaszerű kis elbeszélések is csatlakozhattak." [5] Kordos László nyil­ván arra utal, hogy a történeti valóság megörökítésre érdemesnek látszó mozzanatait évek során Rácz Endre családi körben többször is elmondta. Az ismertetteken kívül ezeket az eseményeket nem jegyezte fel senki, így ezeket a szűk körben elhangzott epikai megfogalmazásokat nem ismerhet­jük. Az emlékezések viszont idők folyamán olyan elemekkel is bővültek, amelyek Jókaival nem, vagy pontosan nem úgy történtek meg, ahogyan a publikált emlékezések tükrözik. Rácz István emlékirata a szó legnemesebb 7 S

Next

/
Thumbnails
Contents