A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Koma, J.: Vyvoj a súcasny stav l'udového odevu v Kendiciach (Márkus, M.) - Tájékoztató az újabban kiadott szlovák nyelvű néprajzi kérdőívekről (Márkus, M.)

Ján Koma: Vyvoj a súcasny stav l'udového odevu v Kendiciach (Kendice, sárosmegyei község viseletének fejlődése és mai állapota.) Presov, 1969. 156 p. Kiadója: Múzeum Slovenskej republiky rád. A szlovákiai múzeumok az utóbbi évtizedek során a különböző kiadványok publikálása terén igen termékenyek. Ennek konkrét bizonyítékát láthatjuk a presovi (eperjesi) múzeum egyik néprajzi tartalmú kiadványában, ahol J. Koma a múzeum néprajzi gyűjteményének őre szülőfaluja, Kendice község viseletének az utolsó száz év alatti fejlődésével és mai állapotának leírásával foglalkozik. — Kendice —•, a Buda—Krakkó középkori útvonal, az ún. .,via regia" mentén, közelebbről a Kassa—Eperjes közötti szakaszon a Torysa völgyében fekszik. Az útvonal fontossága és hatása ellenére e községben a nép színes viselete (főleg ünnepnapokon) csaknem egészen napjainkig fennmaradt. (Az archaikus ruhadarabok az elmúlt években folyamatosan bekerültek a presovi múzeum gyűjteményeibe.) A szerző a viselet leírását a női ruhadarabokkal kezdi. A leírásban szorosan megtartja a helyi fejlődésvonalat. Külön fejezetben tárgyalja a férfi ruhadarabjait —, s legutolsó sorban ismerteti a gyermekruhák változatait. A zárófejezetben kitér az ünnepi alkalmak, így pl. a keresztelő, lakodalom, temetés és a gyász ruháinak a leírására is. A leíró részt, annak értékét és hitelességét jelentékenyen megnövelik a mellékelt egykorú fényképek és szabásrajzok is. Az összegyűjtött anyag hitelességét az a tény fokozza, hogy a szerző édesanyja a századforduló első éveitől kezdve úgyszólván megszakítás nélkül „hivatásos varrónője" volt a helyi viseletdaraboknak (különösen a női ruhadaraboknak). így a szerzőnek módjában volt kora gyermekkorától szemmel kísérni a helyi viseletben, végbemenő változásokat. A hitelesség mértékét emeli még az is, hogy a szerző ma is Kendicén lakik, .,együtt él" az általa leírt falu lakosságával. A külsőleg szerény kiállítású munka igen alkalmas és jól felhasználható az összehasonlító néprajzi kutatásoknál. • M. MARKUS Tájékoztató az újabban kiadott szlovák nyelvű néprajzi kérdőívekről A Szlovák Néprajzi Társaság az elmúlt tíz év során öt kisebb-nagyobb, nyomtatásban megjelent néprajzi kérdőívet —• a néprajzi gyűjtőmunka útmutatóját — bocsátotta a szlovák néprajzi anyag kutatóinak rendelkezésére [Íj. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a korábban kiadott néprajzi gyűjtési útmutatók [2] részben már elfogytak, másrészt pedig már nem feleltek meg a mai gyűjtési követelményeknek [3]. Kívánatosnak látszott tehát e hiányok pótlására gondosabban kidolgozott és