A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik (Vrbovcsan M.)

dolgozta fel. A IV. kötetben I. Kmicikevic, M. Roman, és A. Kovác-nak az újabb kor történetéből, főleg a két világháború közti közállapotokról, a szlovák és a kárpát-ukrán nép politikai és kultúrtörténetéhez szolgáltatnak figyelemreméltó adatokat. Ebbe a rovatba kell sorolni aj múzeum évkönyvének egész II. kötetét is, ahol a szerzők elsősorban a II. világháború eseményeit foglalják össze. Igen tanulságos ebben a kötetben az „emlékezések" rovata, ahol a felszabadító háborúk szemtanúi és résztvevői mondják el élményeiket, (Köztük van a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mai elnökének, L. Svobodának visszaemlékezése is.) Igen tanulságosak a néprajz és a folklorisztika rovatában közzétett tanulmányok is. Mindjárt az I. kötetben J. Olejník: Jakubjany, egy tipikus valach-pásztorköziség népviseletét írja le. B. Kovacevicová és J. Puskái két Bardejov-környéki községnek (N. Polianka és Rovné) pusztulófélben levé' fatemplomaiit ismertetik. E kötetben a folklorisztikai tanulmányok sorában M. Musinka igen kimerítően foglalja össze az eddigi kelet-szlovákiai területen folytatott néprajzi gyűjtések és publikálások történetét. Az interetnikus kapcsolatok kutatói gazdag anyagot találhatnak O. Zilinskij-nak az István vajdáról szóló ének történeti hátterét ismertető tanulmányában. A kárpát-európai népek keleti kapcsolatait szemléltetően látjuk dokumentálva F. Tichy-nek a dolgozatában, ahol a Moszkvai énekeskönyvbe bekerült világi dalok sorsát s útját kommentálja. A. Horálek az ukrán balladák és a jugoszláv bylinák szövegét hasonlítja össze. A Naukovij zbirnik III. kötetét a legnagyobb ukrán néprajzos és folklorista: V. Hnatjuk emlékének szentelték. Tisztelettel adóznak nemcsak a mai fiatalabbak, de megszólalnak a kötetben azok a kortársak is, akik Knatjukkal még közvetlen baráti kapcsolatot is tartottak fenn. Ezek közé tartozik pl. a csehszlovák folkloristák nesztora J. Horák professzor, F. Hlavácek stb. A fiatal ukrán folkloristák nevében. M. Musinka V. Hnatjuknak azt a gyűjtőtevékenységét méltatja, amikor Hnatjuk a századforduló éveiben Kelet-Szlovákia falvaiban látogatta az akkori ..mesefákat". Különösen kiemeli a Zboj községben felfedezett M. Pustaj nevű mesemondóját. Hnatjuk az itt alkalmazott gyűjtési módszerével és technikájával messze megelőzte saját korát. Hnatjuk kérőbb ellátogatott Makovicára, Medzilabcrce, Bardejov környékére és a Szepesságre is. Anyagának kiegészítése végett felkereste 1903-ban az alföldi szlovák és ukrán kolóniákat (Bácska és Bánát falvait) is. — E kötetben szóhoz jutnak olyan fiatalabb gyűjtők is, akik több mint fél évszázad múlva újra felkeresték a Hnatjuk által látogatott falvakat, s beszámoltak az itt szerzett tapasztalataikról. (Pl. a román J. Rebosapka, a cseh F. Tichy beszámolói). — Nem kevésbé tanulságosak V. Hosovskynak a lemák-ukránok lakodalmi dalainak eredetéről írt kommentárjai, valamint O. Zilinskij-nak egy laborc-völgyi régi karácsonyesti dalhoz fűzött magyarázata. Nem hagyhatjuk említés nélkül M. Zaklynskijnak a magyar néprajzi irodalomban is jól ismert Vrabely Mihályról írt megemlékezését sem. A néprajzi tanulmányok sorát N. Surkalová-nak egy tipikus keletszlovákiai lemák-ukrán faluban: Rusky Pótokon végzett társadalomrajzi leírása egészíti ki. N. Surkalová itt az ukrán család- és rokonság-rendszer hagyományait és e hagyományok szervezetében élő lakosság életét rög-