A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik (Vrbovcsan M.)

volna, ha az együttműködésnek ezt a mintaszerű példáját az európai etnológusok más témakörben is megvalósítanák, és az anyag közzétételéről hasonlóképpen gondoskodnának. A Národopisny Vestník V. és VI. (összevont) évfolyama szintén jubileumi emlékszám. Itt a cseh és szlovák etnológusok a nemzetközi viszonylatban is jól ismert Vilém Prazák-ot köszöntik 80 éves jubileuma alkalmából —, egyben kiértékelik a jubilánsnak a cseh és a szlovák etnológia terén kifejtett munkásságát. A bevezető köszöntőt J. Vafeka, — (Prazák professzor egyik tanítványa) írja. Sorra veszi minden egyes munkáját, s kiemeli azt, hogy alig van a néprajznak és folklorisztikának olyan területe, ahol Prazák ne dolgozott volna. Legmaradandóbb alkotásai közé a népművészetről, a textilmunkákról és a népi építkezésről írott munkái tartoznak. (Ezek közül igen sok német, angol nyelven is megjelent.) A szlovák etnográfusok nevében S. Kovacevicová foglalja össze V. Prazáknak a szlovák néprajztudomány terén kifejtett tevékenységét. Aki majd egyszer a szlovák néprajztudomány krónikása lesz, igen gazdag forrásanyagot fog találni ebben a beszámolóban. — A jubileumi emlékszámnak egyetlen gyöngéje az, hogy nem közli V. Prazák munkáinak bibliográfiáját. Ugyanebben a kötetben kapott még helyet O. Skalníková tanulmánya, ahol a szerző a hagyomány és a norma kérdéseit taglalja a népi kultúra egészében, éppen V. Prazák munkáira támaszkodva a legtöbbet. A barátok sorában nem hagyhatjuk ki J. Mjartan nevét sem, aki a szlovákiai barlanglakások elterjedését, használatát írja le. — Mint az elmondottakból kiviláglik, a Národopisny Vestník kötetei igen sok értékes tanulmányt tartalmaznak, és az interetnikus kutatások folytatásához is sok segítséget nyújtanak. M. MARKUS Naukovij zbirnik Muzej ukrajinskoj kultury, Svidnik. (A szvidniki Ukrán Kultúra Múzeumának Évkönyve): I. kötet (1965), 314 p. — II. kötet (1966), 462 p. — Ili. kötet (1967), 453 p. — IV-a kötet (1969), 506 p., IV-b kötet (1970), 219 p. — V. kötet (1971), 519 p. Aki a kárpát-európai népek interetnikus kapcsolataival foglalkozik, tudja, hogy az itt lakó népek kultúrája és hagyományanyaga milyen sok ezernyi szállal fonódik össze szoros egységbe. A történészek, nyelvészek, néprajzosok és folkloristák egész sora bizonyította ezt már be. Különösen tekintélyes bizonyító anyagot hordtak össze az ukrán szakirodalomban. Elég ha itt a régibb kutatók közül most csak Sreznevskij, Bidermann. Broch, Verchratskij, Holovackij, Szuchiewicz, Cubinskij, Hnatjuk, Javorskij, Petrov, Franko, Vrabel, Kolessa, De Vollan, Bogatyrev és Pankevyc munkáit említjük meg. — Igen örvendetes, hogy ezek a kutatások napjainkban is tovább lolynak, sőt egyre jobban elmélyülnek. Persze a magyar kutatók számara ezek a publikációk igen sokszor nehezen hozzáfér-