A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Národopisny Vestník Ceskoslovensky (Márkus, M.)

A Národopisny Vestník következő évfolyama (II) voltaképpen jubileumi emlékszám. Ebben a kötetben a publikációiból is jól ismert A. VácIcvík, a brnoi néprajzi tanszék professzorának 75. születésnapja alkalmából a tanítványok és tisztelők megemlékező dolgozatait olvashatjuk. A bevezető tanulmányt R. Jefábek írja, aki A. Václavíknak a népművészetről vallott elméleti fejtegetéseit ismerteti, úgy, ahogyan azt a „nevelő" Václavík professzor megírt műveiben és egyetemi előadásaiban tanítványainak fejtegette. Jefábek megállapítja róla, hogy a cseh és a szlovák népművészet kérdéseinek egyik legjobb ismerője volt. Aki különben Václavik professzor tudományos munkásságát is ismerni kívánja, a kötet végén megtalálhatja műveinek bibliográfiáját is. A brnoi néprajzi „iskola" másik neveltje, D Holly, mint etnomuzikológus a morvái néprajzi határok kialakulásáról értekezik. Az analógiák számbavétele során sokszor hivatkozik Bartók Béla kutatásainak eredményeire. A népi építkezés kutatói érdeklődéssel olvashatják el 5. Svecová további igen tanulságos dolgozatát, ahol a szerzőnő a szlovák népi építkezés és a szlovák családformák közti összefüggésekre hívja fel az etnológusok figyelmét. — Hasonló értékűek még ebben a kötetben J. Kra mariknak a cseh eketípusokról, J. Stikának a morvaországi (Valassko) közös juhászat specifikus jelenségeiről írott dolgozatai. A folklórt képviselő dolgozatok közül meg kell említeni J. Toraes-nek a morva— szlovák etnikai határon gyűjtött és ismertetett lakodalmi^szokás anyagát és azok interetnikus elemeit —, valamint J. Gelnár, O. Sirovátka és O. Zilynskij-nek a népdalról és a népi dramatikus játékokról írt beszámolóit. A további III—IV. (összevont) kötet tematikus nemzetközi szám. Ebben az évfolyamban J. Kramafik és W. Jacobeit közös szerkesztésében mintegy 14 európai etnológus a szarvasmarha igázásának 18—20. századi módjait, hagyományait ismerteti. A gondolat megvalósításához a SIEF-nek (Société Internationale d'Ethnologie et de Folklore) 1966-ban Prágában tartott ülése járult hozzá, mely aztán felhívta az európai specialistákat e téma parciális — de nemzetközi szempontú feldolgozására is. Amikor ez az anyag összegyűlt, a Csehszlovák Néprajzi Társaság hajlandónak mutatkozott ezt a nemzetközileg is igen értékes anyagot a Národopisny Vestník egyik kötetében publikálni. Az itt közzétett anyag példamutató módon illusztrálta az európai etnológusok együttműködésére való hajlandóságát. E kötetben publikált néprajzi anyag, eredményesen egészíti ki a kötet szerkesztőinek korábban megjelent tanulmányait. (W. Jacobeit: Jochgeschirr und Spanntiergrenze, — J. Kramafik: Zur Frage der Rinderanspannung bei den Westslawen.) — Itt persze meg kell említenünk azt, hogy a kötet szerkesztésénél igen sok gondot okozott e témakörben mutatkozó terminológiai és tipológiai (formai) problémák (és variánsok) összehangolása. A kötetben a szerkesztők nem is kívántak a vitás kérdésekben állást foglalni, inkább csak javaslatot tenni egy ilyen speciális, nemzetközi jelentőségű témakör problémáinak rendezésére. A kötetben szereplő szerzők: G. Fenton, E Veiga de Oliveira, F. Galham, B. Pereira, S. Avitsur, J. Granlund, A. Viires, A. Bezkovic, M. Gavazzi, V. Marinov, S. Bodó, L. Timafjy, J. Január, J. Podolák — mintegy 12—14 európai országból szolgáltatnak igen értékes adatokat a készülő európai néprajzi atlasz számára. Igen kívánatos