A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnológia Slavica (Márkus, M.)

németországi szorbokat J. Gardos és S. Musiat képviseli. Az előbbi a szorb közmondások gyűjtéséről tájékoztat, az utóbbi a 20. századi szorbok társadalmi életéhez szolgáltat figyelemreméltó interetnikus adatokat. Ujváry Z. a magyar népi játékokban gyakran szereplő szlovák vándoriparosok alakját rajzolja meg. A bolgár nép színjátékait és szokásait a szláv etnológusok másik elismert nesztora, Chr. Vakarelski ismerteti. Az első kötet könyvismertetési rovatában a nagyobb múlttal rendelkező szláv néprajzi folyóiratok méltatását (kiértékelését) találjuk. így V. Frolec a korábban Prágában kiadott Národopisny véstník ceskoslovansky egyes köteteit ismerteti. T. Zakrewska a lengyel LUD tartalmas évfolyamait méltatja. L. F. Monogarova a Moszkvában kiadott Sovietskaja etnografia-ban publikált tanulmányokra hívja fel a figyelmet. V. Zinyc a Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Narodna Tvorcisf ta Etnografrja c. kiadványnak az „életrajzát" foglalja össze. A.Z időközben elhunyt C. Romanska a Szófiában megjelenő Izvestija na etnografskija institut i muzej legújabb köteteinek a tartalmára hívja fel a figyelmet. A kiadványban bevezetett rovatot igen hasznosnak tartjuk. Az Ethnologia Slavica II. kötetében a szerzők száma 13, s ebből a következő arányszámot kapjuk: Csehszlovákiát 6, Szovjetuniót 5, Lengyelországot és Jugoszláviát 1—1 szerző képviseli. — E kötetből itt most csak azokra a tanulmányokra hívjuk fel a kutatók figyelmét, melyek tartalmukkal érdekelhetik a magyar kutatókat. így például a népi építészet kutatóit bizonyára érdekelni fogja V. Frolec-nek a Duna-menti népi építkezés közös és elválasztó elemeiről írott összehasonlító tanulmánya. Ugyancsak a házkutatók érdeklődését fogja kielégíteni két szovjet szerzőnőnek: O. Ganckaja-nak és N. Gracjanskaja-nak a nyugati szláv lakóházak tipológiájáról szóló közös beszámolója. Nem kevésbé érdekes összehasonlító történeti anyagot tartalmaz M. Stará-Moravcová tanulmánya, aki a nyugati és keleti szláv népek fonás-szövésének kora-középkori emlékeit írja le. Igen gazdag leíró és összehasonlító anyagot találunk a táplálkozási- és tejgazdálkodás területéről A. Kowalska-Lewická tanulmányában, aki a lengyel vajkészités hagyományait és szerszámait írja le. Hasonlóan gazdag összehasonlító néprajzi anyagot szolgáltat az anyagi kultúra kutatói számára J. Podolák tanulmánya, aki a Kárpátok terében élő pásztorok ősi tűzgerjesztési hagyományairól emlékezik meg. Figyelemre méltó kaukázusi és balkáni temetkezési szokások párhuzamaira hívja fel a figyelmet J. Komorovsky tanulmánya. A magyar folkloristák érdeklődéssel olvashatják R. Klimovának a népmesékben és egyéb prózai hagyományokban fellelhető török háborús epizódoknak katalógusszerű összefoglalását. A Szovjetunióban folytatott néprajzi atlaszmunkák tanulságairól tájékoztatnak J. O. Dzendzelivskij és S. J. Bruk beszámolói. A második kötet könyvismertetési rovatában tovább folytatódik a szláv néprajzi folyóiratokról szóló beszámolók sora. így pl. áttekintő képet kaphatunk az újabbkori csehszlovák néprajzi kiadványokról (profiljukról, tartalmukról). Aprólékosan ismertetik a Cesky lid, a Slovensky národopis és a Zborník Slov. národného múzea (Etnográfia) című kiadványokat. Hasonló áttekintésben ismertetik a jugoszláviai néprajzi kiadványokat, pl. Slovenski etnograf, az Etnoloski pregled, a Makedonski folklór c. folyó-