A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál: Bankvezérek, cégvezetők és „kistisztviselők"

A szürke hivatalnok típusú vezető bankembert Zoltán Ferenc, a Miskolci Takarékpénztár vezérigazgatója testesítette meg. Ügy vélem, ez a típus volt a vezető bankemberek körében általános. Pályafutását a miskolci „nagy" Takaréknál futotta be (ennek a pénzintézetnek volt az elnöke Liechtenstein László miskolci főispán). Harminc esztendő alatt végigjárta a szamárlétra összes fokozatait és jutott el a bankvezérigazgatói székbe. „Zoltán Ferenc — írja róla 1938-ban a Miskolc című helyi lap — ezalatt a 30 esztendő alatt nem sokat kívánkozott a fórumra. A közéleti szerepléstől tartózkodó, szerény, soha meg nem alkuvó egyénisége nem tűrte a nyilvánosságot, mindig visszahúzódott. A legkomolyabb nemzetgazdasági stúdiumokkal foglalkozó könyvek voltak az olvasmányai. Magyarul, németül irodalomban, szakirodalomban csak fémjelzett, komoly írásokat olvasott". Általában a miskolci pénzvilág vezéreiről — eltekintve néhány. Neumann Adolfhoz hasonló közéleti férfiútól — nagyon keveset tudunk. A legtöbb miskolci banknak csak az elnökeit vagy főrészvényeseit ismerték, a tulajdonképpeni vezetőket viszont alig. Ilyen típusú vezető bankemberek voltak pl. Withen József, Dusbaba Vilmos, Szabadi Aladár, Brühn Ignác, Róth Ármin és a miskolci (helyi érdekeltségű) bankok és pénzintézetek vezetőinek túlnyomó többsége. Volt azután a bankvezéreknek egy harmadik típusa is. amely zömmel 1919/T92C után kezdte pályafutását, elsősorban a fővárosi bankok miskolci fiókjainál. Többségüket bizonyos konjunkturális megfontolásokból kiindulva alkalmazták. Tipikus alakja volt ezeknek az újsütetű bankembereknek Legeza László dr. 1919 előtt Szepes vármegye aljegyzője volt, apja lőcsei kir. törvényszéki bíró. 1919-ben a Belügyminisztérium rendőri büntető főosztályán kapott beosztást, mint menekült köztisztviselő. 1919 decemberében került Miskolcra, a GOK-hoz rendőri büntetőbírónak, majd Szent-Imrey Pál kormánybiztos helyettese lett. A GOK feloszlatása után Puky Endre, a Magyar—Olasz Bank miskolci fiókjának akkori elnöke átveszi a bankhoz osztályvezetőnek, innen kerül 1922-ben a Borsod-Miskolci Hitelbank ügyvezető igazgatói székébe. A 30-as években már a város keresztény úri társadalmának egyik vezető alakja volt. A miskolci bankvilág legmagasabb szintű vezetői között sokáig az egyetlen keresztény bankvezér volt. szűk, vezető-irányító tisztviselőréteg volt kivétel. A szanálás évei alatt hozták létre a pesti nagybankok fiókjaikat. Ezeknek a bankfiókoknak élén álló vezető hivatalnokgarnitúra zömmel keresztény volt, mint pl. Markó Lénárd, a Nemzeti Bank fiókfőnöke, Urbán Tibor, Moskovits Vilmos, dr. Bellák József, Szepesi Jenő stb. A banktisztviselők nagy többsége azonban középszintű vezető (osztályvezetők, főkönyvelők, főpénztárosok) és adminisztratív alkalmazott volt. Érdekes, hogy a magántisztviselőknek ez a viszonylag legjobban kereső és legirigyeltebb rétege, azzal, hogy a miskolci bankokat és pénzintézeteket 1926 és 1929 között a fővárosi nagybankok kivétel nélkül fiókosították, a magántisztviselők egyik legégetőbb problémája, a nyugdíjkérdés szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint a kisban-