A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A széphalmi Kazinczy Emlékmúzeum szerepe a Kazinczy-kultusz ápolásában

16. Szathmáry Király József és Lischtenstein József voltak a főrészvényesek. Miskolcon a gyorskocsira jegvet náluk lehetett vásárolni. V. ö.: Szendrei: i. m. IV. 820. 17. Szűcs Miklós naplója I. 59. B—60 A. 18. Szűcs Miklós naplója I. 59. B. 19. Szűcs Miklós naplója I. 36. A—B. 20. Társalkodó 1838. 59. sz. Utal rá Szendrei: i. m. IV. 823. valamint Zsadányi: i. m. 32. A cikk címe: Rövid vázlata azon hasznoknak melyek a Pesttől Debreczenig fölálítani szándéklott vasútnak Miskolczon keresztül viteléből kínálkoznak. 21. V. ö.: Szendrei: i. m. IV. 823. Szűcs Miklós tesz említést erről az ülésről( Naplója III. 47. A.) : „1846. Augusztus 21-én Szemere elnöklete alatt ,a' casinoban gyűlés tartatott Miskolcznak a középponti vasúttal egy szárnyvonal által öszveköttetése tárgyában. Választmány neveztetett ki ez ügyben." Zsadányi: i. m. 32. említi, hogy a miskolci vasútügy leglelkesebb szószólója Szemere Bertalan volt. 22. V. ö.: Szendrei: i. m. IV. 823., valamint Zsadányi: i. m. 35. V. ö. még: Apor József: Az ötven éves vasút. Miskolczi Napló. 1909. május 25. Szoboszlay Béla: Százéves a Miskolc—Nyíregyháza—Debreceni vasútvonal. Borsodi Szemle, 1959., 3. 17—22. 23. Szűcs Sámuel, idősebb Szűcs Sámuel fia, valamint Szűcs Miklós bátyja. 1819. április 2-án született. Tanulmányait, miként öccse, Miklós, Miskolcon, Eperjesen, újból Miskolcon, valamint Késmárkon végezte. 1839-ben ügyvédi gyakorlatot folytat Pesten, illetve Miskolcon. Ezután Miskolcon különféle funkciókat tölt be. Életét ismerteti: Leszih Andor: i. m. Valamint Kilián István: i, m. 1966. 296—297. Egyébként Szűcs Sámuel (naplója VII. 54—56.) ad hírt a vasút megnyitásáról: Miskolcz történetében igen nevezetes nap, akkor nyittatott meg a' tiszavidéki vasút a mostani harcizas körülmények között minden ünnepély nélkül. Május 24-én pedig a' forgalomnak átadatott. Valóban hihetetlen gyorsasággal készültek el a helybeli indóház és a hozzá tartozó épületek. Még 1857-ben csak az anyagok hordattak. Az épületek nem vetélkedhetnek nagyszerűségre nézve a' pestivel vagy külországiakkal, de ízlésre kitűnőek. Adja Isten! hogy az emberi ész' e' nagyszerű művének már itt is létesülése Városunknak és vidékünknek, s hazánknak minden tekintetben előnyére szolgáljon." 24. Zolnay Sándort Szűcs Sámuel (naplója VIII. 146.) barátjának mondja. Egyébként nem ismert személy. 25. Szűcs Sámuel naplója VIII. 153—156. 26. A miskolc—hatvani szárnyvonal megépítéséről: v. ö.: Szendrei: i. m. IV. 824., valamint Zsadányi: i. m. 35—36. Szoboszlay Béla: Megyénk legrégibb mozdonya (Útijegyzetek a miskolci vasút történetéhez.) Észak-Magyarország. 1959. február 17. Az idézett hely: Szűcs Sámuel naplója, IX. 70. 27. Szűcs Sámuel naplója, XII. 50. 28. Szoboszlay Béla: i. m. 1959. A széphalmi Kazinczy Emlékmúzeum szerepe a Kazinczy-kultusz ápolásában Kazinczy Ferenc irodalmi szerepének méltatására tulajdonképpen születésének 100. évfordulóján, 1859-ben került sor. A megemlékezés gondolatát Erdélyi János, sárospataki professzor, a szerkesztése alatt megjelent tudományos folyóiratban, a Sárospataki Füzetekben vetette fel először még 1857-ben. amit a Pesti Napló megismételt. Ezek a megpendí-