A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szentpéteri Ernőné: A Herman Ottó Múzeum „mecenzéfi" ládája

Máriát vette feleségül. A házasságot Mecenzéfen kötötték 1898-ban. Leányuk, Tinsehmidt Elza 1906-ban született Alsó-Mecenzéfen. A láda tehát több nemzedéken keresztül szolgálta a családot és a család áttelepülésével került Miskolcra. Ennek jellegzetesen reneszánsz díszítése a XVIII. századra utal. Hasonló díszítésű láda nincs ugyan a gyűjteményben, de hasonló motívum előfordul a palóc területeken is. Istvánffy közölt hasonlót Sajómercséről. 1774-es évszámmal.

1 A kazettás megoldás rokon a felvidéki templomok mennyezetével, és nemcsak technikájában, de díszítő kincsében is hasonló a csetneki (Stitnik) ev. templom festett padja vagy a miskolci, megyaszói, mályinkai templomok padja is. A miskolci templom padja 1736-ban készült, a csetneki 1724-ből, a mályinkai ugyancsak a XVIII. századból való. A díszítés rokon a rudabányai ref. templom mennyezetével is, melyet 1758-ban ,,Josvai asztalosok Contra András és Contra Matias" festettek. Valamennyire jellemző a középtengelyt alkotó növényszárból kinyúló dús sötét (itt piros) levéldísz, lehajlott végű levelekkel, melyeknek végződéséből tulipánok, rózsák nyílnak. Tombor Ilona szerint: ,,talán „miskolc-gömöri" műhelystílusnak nevezhetnők ezt az avasi templomban látható díszítésmódot. Időben a XVIII. század első felére tehetjük. Bizonyos, hogy munkássága a mai Szlovákiára is kiterjedt."

2 Ládánkról természetesen nem állíthatjuk, hogy a fent említett mesteremberek munkája volna, de készítményeikkel rokon vonásokat mutat. Jolsva nem messze van Mecenzéftől, a ládát innen is szállíthatták, vagy éppen itt, esetleg a Kassán dolgozó mesteremberek azonos motívumokat haszáltak. Készülhetett a bútor a Sáros megyei Kisszebenben is. A készítés idejére és helyére vonatkozó problémákat csak akkor tudjuk majd véglegesen eldönteni, ha majd több hasonló tárggyal rendelkezünk. A „mecenzéfi" láda addig is a múzeum gyűjteményének egyik legszebb és legértékesebb darabja. SZENTPÉTERI ERNÖNÉ JEGYZETEK 1. Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula, a palóc népélet kutatója. Klny. a Borsodi Szemle 1963. évi 1. számából. 54. p. 2. Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV— XIX. századból. Bp. 1968. 51—54.