A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál: Helytörténeti adalékok az 1922-es nemzetgyűlési választások történetéhez

A politikai élet kulisszatitkait jól ismerő körökben ezekután egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy az addig kitűnő egészségnek örvendő Halassy József borsodi főispán hirtelen, állítólagos „betegségére" hivatkozva, felmentését kérte.- Lemondását talán még el sem fogadták, amikor Halassy bejelentése után három nappal már közli a sajtó, hogy az új borsodi főispán Borbély-Maczky Emil lesz. A Reggeli Hírlap írja Maczky kinevezéséről: „Kulisszatitkokat emlegetnek . . . rejtélyes befolyásokat emlegetnek, olyan hatalmi tényezők és döntő erők érvényesüléséről, amelyek mesterségesen készítették elő, kidolgozott tervszerűséggel a borsodi főispánváltozást."' Az 1922-es nemzetgyűlési választásokat azután már Maczky vezeti, persze csak Borsodban. Miskolcon ui. titkosan választanak. Ami Miskolcot illeti, itt a szociáldemokraták győzelme a külső kerületben egy pillanatig sem volt kétséges. A belső választókerületben is csak 122 szavazattal maradt alul a szociáldemokrata, demokrata (jelöltjükről, Huska Vilmosról, Huska-pártnak nevezett csoportosulás) blokk, a közigazgatási terror minden eszközét bevető, kormánypárti jelölt, Szentpályi István polgármesterrel szemben. A nyíltszavazásos megyei választókerületekben azonban a kormánypárt, a közigazgatás és az új főispán segítségével, „elsöprő győzelmet" aratott. Az egyik fővárosi lap, Az Újság, így ír a Borbély-Maczky főispán által vezetett választási kampányról: „Ami Borsodban történt a jelenlegi képviselő választások alkalmával, az talán nagyon is sok . . ." Az Újság szerint Borsod mindig ellenzéki megyéje volt az országnak, és még Bánffy idejében is három ellenzéki képviselőt küldött a T. Házba. Most, 1922-ben a 7 választókerületből 6-ban kormánypárti, l-ben pedig kormánytámogató jelölt kapott mandátumot. „Ezekután emeljük poharunkat a borsodi főispánra: Borbély-Maczky Emilre . . Soha addig annyi mandátumot nem támadtak meg a választások után, mint 1922-ben. „Borsodban a terror 100 %-os győzelmet aratott" — írja a Reggeli Hírlap a választások után.

5 Pedig a lakosság hangulata olyan volt, hogy ha titkosan engedik szavazni, az semmi jóval sem kecsegtette volna a kormánypártot. Egy bizalmas csendőrségi jelentés írja: „A lakosság hangulata a választások alatt helyenként izzóvá vált és a legszélsőségesebb irányok felé hajlott, azóta kezd ismét megnyugodni, kivált, mióta a választási eredményekről — a szociáldemokraták és a szélsőséges liberálisok nagymérvű előretöréséről — tudomást szereztek. Ugyanolyan hangulatok jutottak uralomra megyeszerte, mint 1918-ban." A szerencsi és tokaji járásokban a lezajlott választási hangulatokból azt tapasztaljuk, hogy a Hegyalján a kommün kitöréséhez csak egv szikra kell."

(i Hogy miért? Nos a Reggeli Hírlap egyik cikke adja meg a feleletet: „Az egész vármegye érdeklődésének középpontjában azok a választási eredmények állnak, amelyekkel az ellenzéki jelölteket elütötték a biztos nyeréstől ... A mezőcsáti kerületben történtekről már a Reggeli Hírlap pénteki számában közöltünk egy bokrétára valót, . . . ami elképzelhető vaskos törvénysértés a választókkal történhetett, ami elképzelhető válasz-