A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Korkos Jenő: Huszárszablyák a XVIII. századból

A XVI-XVII. században Magyarország török hódoltság alatt él, így a magyar hadviselés módszere hasonul a törökéhez. A mezei harc lényege ezekben a századokban is a lesvetés volt. Ennek igazi mesterei voltak mind a török, mind a végvári vitézeink soraiban. A sok közül a diósgyőri kapitányt említenénk. Takáts Sándor ,,Bajvívó magyarok" című (Bp. é. n. 117.) könyvében így ír: „A szolnoki bég, aki merész támadásaival sok gondot adott a mieinknek, ez év (1580) nyarán embereivel portyázásra indult. A mieink megtudván ezt, Náduvarnál lest vetettek neki. Ott volt a lesben Balázsdeák István négyszáz lóval, Báthory kétszázzal és Geszty Ferenc a diósgyőri haddal. A török ráment a lesre, s a mieink hősi harcban négyszázat elfogtak, és háromszázat levágtak közülük. A lesvetést Geszty Ferenc vezetvén, a magyar sereg neki ajándékozta a rabbá esett Ali béget, akiért azután Geszty kapitány tizenegyezer aranyat kapott." A szablya harcbéli használata más volt, mint a nyugati egyenes kardoké. Éles, egyélű görbe pengéjét vagdalkozásra, „kaszabolásra" készítették. Nem vívópárokra bontották a sereget mint nyugaton, hanem a huszárok karélyban az ellenségre .,estek", s ki-ki mennyit, levágott közülök. A XVIII. század világszerte mozgalmas volt. II. Rákóczi Ferenc függetlenségi harca mellett ebben a században vívják az amerikai függetlenségi háborút, a francia polgári forradalmat, háborúznak Spanyolország, Oroszország, Ausztria, s az első francia köztársaság ellen, stb. Ez a nyugtalan kor, a katonák, a hadviselés százada is volt. Ebben a században a gyalogság mellett a lovasságot is ellátják tűzi fegyverekkel (pisztolypár, karabély). Az ipar elmaradottsága miatt azonban — főleg a század elején — ez nem ment olyan gyorsan. A harcban Rákóczi kurucainak (a csákányfokos mellett) a legfontosabb fegyvere a szablya volt. A legrégibb magyar pengéken csiszár jegyként a passaui püspökség címerképe, a farkas látható. A XIV. században a kassai fegyverkovácsok bélyege is ez volt. Miskolci vonatkozást Kassa levéltárában találhatunk. Egy 1600-i oklevélben János miskolci mester „az csiszár művet" Kassán Tamás mesternél tanulta.

2 Nyilvánvaló tehát, hogy Miskolcon is voltak fegyverkovácsok a XVII—XVIII. századokban, akik fegyverekkel látták el a városi és diósgyőri őrséget. 1. kép: Huszárszablya a XVIII. századfordulóból