A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Korkos Jenő: Huszárszablyák a XVIII. századból

A XVIII. században a huszár (és díszmagyar) szablyák — mentesülve a török befolyástól — magyar formát öltenek. A keresztvas meghosszabbodik és a markolat kupakjáig görbül fel, ami a kéz, ujjak védésére szolgál. Szerelésük megváltozik. A nyél gerincén végigfutó vasalást és a hosszú kupakszöget alkalmazzák, ami a kézvédő stabilitását szolgálja. A szerelés díszítésének stílusát a kor, a késő-barokk és rokokó határozta meg. A következőkben bemutatunk Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban és magángyűjteményben őrzött néhány XVIII. századi szablyát. A Herman Ottó Múzeum helytörténeti gyűjteménye 58.388.1 leltári szám alatt őrzi azt a fegyvert melynek hossza: 100 cm, súlya: 1,8 kg. Markolatának hossza: 115 mm, 37-37 mm-es szélességgel és 24 mm-es vastagsággal. A nyél fából készült, spárgázás nélkül, és fekete vastag boxbőrrel van bevonva. A penge nyélvasa átfut a szablya nyelén és a vasalás kupakjánál szegecselve van. (Jól látszik az átszerelés.) A szerelés többi része sárgaréz. így a markolatvasalás, a 4 tüskével ellátott gombos keresztvas és a fölül szétlapított öntött kézvédő is. A penge a XVII. századból való. Erősen hajlított, mindkét oldalán sima, ék alakban kovácsolva. Hosszúsága: 88 cm. Szélessége: 34—27 mm, vastagsága: 6—2 mm. Hüvelye nincs (1. kép). Másik szablyánk hossza: 93,5 cm. Ebből a penge hosszúsága: 80 cm, 23 cm-es fokéllel. Mindkét oldalon a fokától az élgerincig széles vércsatorna van. Pengeszélesség: 36 mm, fokélnél: 37,5 mm. Vastagsága: 8-3 mm. A penge külső oldalán maratott felirat: „FRINGIA" szó olvasható. A 2. kép: Kuruc fringia a XVIII. századfordulóból 6. kép: Huszárszablya a XVIII. század első harmadából