A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hunyady József: A Miskolci Kódex

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A Miskolci Kódex Északmagyarország egyik legrégibb tudományos gyűjteménye a 4Í0 éve alapított Lévay József Tudományos Könyvtár. A művelődésügyi miniszter 1969. évi július 2-án kelt rendelete a könyvtárat, mely a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban működik, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította. Rendezési munkálatok miatt hosszú ideig zárva kellett tartani, 1971. évben azonban már megnyitjuk a könyvtárt a kutatók előtt. A gyűjtemény számos ritkasággal és unikummal rendelkezik, s ezeknek a kéziratoknak és nyomtatványoknak ismertetése és fakszimile kiadása lesz a következő évek egyik legfontosabb feladata. Első kiadványunk az eddig kevéssé ismert, magyar nyelven írott „MISKOLCI KÓDEX", melyet a XV. század végén kezdett írni és a XVI. század első negyedévében, 1525-ben fejezett be egy domonkosrendi klarissza apáca.

1 Erről a kódexről a nyilvánosság 1882-ben vett tudomást, mikor Budapesten az Országos Kiállításon bemutatták. A kalauz a 30. lapon, a 89. szám alatt így ismerteti: ,,Miskolczi-codex a XVI. század első negyedéből. Kis nyolcadrét alakú, papírosra írott, rideg újgót betűjű, 12 levélnyi, elül hátul csonka töredék. Tartalma: új szerzetesek regulája, mely a Vitkovics-codex darabjának illető részével azonos; névtelen leírója is a Vitkovics-codexé. Iratási éve nincs kitéve, de minthogy a^ írás az 1525-ben készült Vitkovics-codexével egykorú, a XVI. század első negyedének végére kell tenni. E codexről eddig a nyilvánosságnak nem volt tudomása. Szeremley József tiszadobi református lelkész ajándékából a miskolci református lyceum könyvtáráé."

J Ugyanezen évben a Magyar Lexikon XI. kötete is ismerteti.

3 Elsőnek részletesen a kor kiváló filológusa, Volf György írta le.

1 Az ő indítványára és szerkesztésében adta ki a Magyar Tudományos Akadémia a Nyelvemléktárat, melynek a XIII. kötet 331—333. lapjain ismerteti és szószerint első alkalommal nyomtatásban közli a 12 lapnyi töredéket. A „Miskolci kódex" valóságban 14 lapból áll. Ugyanis az első lap belső oldalán az ajándékozó a következőket írta: „A miskolczi ref. lyceum könyvtárának mint egykori növendék hála jeléül 1877 február 28. Szeremley József t. dobi ref. lelkész." A második lapon szintén az ajándékozó írásával a kódex címét az alábbiak szerint írta: „Isteni gondolatok. XV—XVI. századbeli magyar nyelvemléktöredék 1-12 lap. A Vitkovics Codexnek egy része." A kódex számozását Szeremley József végezte és az előbbi két lapot számozással nem látta el. Zolnai Gyula hézagpótló munkájában, „Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig." (Budapest, 1894.) már mást állapított meg. Szerinte a Vitkovics kódexben a helye a 72. és 73. lapok között van, ahol eddig csak két levélnyi — 4 lap — hézag volt