A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNY - Kemenczei Tibor: Az őskor művészetének emlékei a Herman Ottó Múzeumban

28. kép: 1—2. Kelta ezüstpénzek Bükkszentlászlóról A kelta művészet emlékei közé tartoznak az ezüstpénzek is. Ezeket II. Philipus macedón király tetradrachmáit utánozva, mintául véve készítették. Minden egyes törzs külön pénzveréssel rendelkezett. Borsodban letelepedett cotinus törzsnek egyik központja a Miskolc melletti Bükkszentlászlőn lévő Nagysáncnak nevezett földvárban volt. Innen számos ezüstpénz került napvilágra. Az utóbbi években a múzeumba került két érmét mutatjuk be ezek közül. Egyiknek előlapján Zeus fejét hátlapján lovat, másiknak hátlapján szintéri lovat mintázott meg az ötvösmester (28. kép). A kárpátmedencei őskor hosszú időszaka az időszámításunk utáni években a római csapatok hódításaival zárult le. Ekkor a Dunántúl Pannónia néven a Római Birodalom része lett. Keletmagyarországon az i. u. első évszázadban szarmata, germán törzsek megjelenésével indult meg a népek vándorlásának majd ezer éves korszaka, amelyet a magyarság honfoglalása zárt le. A Herman Ottó Múzeum e korból származó művészi jellegű emlékeinek ismertetése azonban már túlmegy e cikk témáján. A Borsod földjéről származó legszebb őskori leletekről, amelynek csak kis részét mutathattuk be, megállapíthatjuk, hogy hazánk egyik legjelentősebb emlékanyagát alkotják. Teljes áttekintést adnak az őskori művészet fejlődéséről, a jégkori ember pattintással megformált kő lándzsahegyeitől a kelta kisplasztikái ezüstpénzekig, s rendkívül fontosak az őskori ember szellemi kultúrájának, hitvilágának megismerésében. Borsod területén felszínre került őskori emlékanyag nemcsak a szűkebb táj évezredekben mérhető múltja feltárásának alapja, hanem Közép-Európa őstörténetének kutatásában is rendkívül jelentős szerepet játszik. Az őskori művészet emlékei teljesebbé teszik a régmúlt korok történetéről, társadalmáról kapott képet, az egykori élet sokrétű megismerését. Kemenczei Tibor