A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNY - Kemenczei Tibor: Az őskor művészetének emlékei a Herman Ottó Múzeumban

A szkíta művészeti stílusra jellemző állatalakos díszítömotivumot a mindennapi élet számos tárgy típusán alkalmazták. így szarvasfejekben végződnek a Muhin talált vas zabla oldalrészei (26. kép), s állatalakot ábrázol egy szintén Muhiról származó csésze füle is (25. kép). Bár nem a miskolci múzeum őrzi, de nem hagyhatjuk említés nélkül Borsod legnevezetesebb régészeti leletét, egy szkíta fejedelmi sírban Zöldhalompusztán talált aranyszarvast, a szkíta művészet legszebb emlékét. Az őskor utolsó szakaszát Északmagyarországon az i. e. 300-as évektől számíthatjuk. Ekkor nyugati eredetű, a Rajna vidékéről elindult kelta törzsek foglalták el a szkíta-trák lakosság területeit. Kézművességüket magas fejlettségi szint jellemezte. Nagy számban készítettek korongolt edényeket, vaseszközöket, fegyvereket. Az utóbbiakat néha bonyolult lineáris szalagornamentikával díszítették. A Herman Ottó Múzeum kelta anyagában egy ilyen díszítésű vaskard van (27. kép). Urnatemetkezés mellékleteként került elő Bodroghalmon. 27. kép: Díszített vaskard Bodroghalomról 26. kép: Szkíta vaszabla Muhiról