A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNY - Kemenczei Tibor: Az őskor művészetének emlékei a Herman Ottó Múzeumban

tehát egy keleti művészeti központ alkotásainak korán, már az i. e. VIII. században a Kárpátmedencébe való elkerülésének bizonyítékai. A fémművesség keleti eredetű emlékei mellett a korai vaskor elejéről származó kerámialeletek között évszázados formai és díszítésbeli hagyományok folytatását lehet megfigyelni. Igen szép példája ennek egy — Mezőcsátról származó — urna* amelynek formai felépítéséhez igazodó árkolt díszítése a plasztikus hatásra törekvő helyi fazekasság stílusát tükrözi (22. kép). Az i. e. 560-as években a Fekete tengertől északra elterülő sztyeppevidékről érkező szkíták szállták meg a Kárpátmedence keleti felének egy részét. Emlékanyagukból a keleti művészeti stílus számos emléke ismert. Közöttük is a legnevezetesebbek közé tartozik a Muhiról származó bronz tükör (23. kép). Ez a Fekete tenger melléki görög gyarmat városok, Olbia vagy Pantikapion ötvösműhelyeinek egyikében készülhetett, a szkíta megrendelők kívánsága, ízlése szerint. Fogantyúját állatalakok, összeroskadó szarvas és ragadozó állat, a szkíta művészet jellemző motívumai díszítik. Ugyancsak egy — Muhin feltárt — szkíta sírból került ki egy bronz tükör nyele. Ez szintén állatplasztikában, egy kosfejben végződik (24. kép). A Muhin talált ép tükörhöz hasonló darab fogantyújára Szerencsen bukkantak 1969-ben vízvezeték árkának ásásakor. Ezen is szarvasalakot mintázott meg a művész (24. kép 2). 24. kép: Bronz tükörnyél-töredék. Szerencs és Muhi 25. kép: Szkita agyagcsésze Muhiról