A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Géza: A nád aratása és felhasználása Karcsán

a kaszát maga felé húzva levágta a körülnyalábolt nádat, majd lefektette. Általában két-három hónalj nád egy kévét tett ki. Amikor már egy kévére való volt együtt, akkor sáskötéllel körülkötötte (3-4. kép). A levágott nádat mindig biztos helyre kellett szállítani. Olyan helyre, ahol mindig hozzáférhető, ahonnan majd szekérrel elszállítható. A nád biztos helyre szállítása kéziszánkával, úgynevezett gyalogszánkával történt. A gyalogszánka egy pár 150—170 cm hosszú szánkatalpból állt. A szánkatalp két végén egy-egy 10x5 cm-es vésett lyuk volt. Ebbe helyezték bele a két sulykot. Két-két sulyokra keresztbe helyezték rá az eplényt. A sulyok legömbölyített felső vége az eplényen fúrt lyukba illeszkedett. Az eplényben ezen kívül még volt két-két lyuk, amelybe hosszabb rudat helyeztek, hogy a nádkévék oldalt le ne hulljanak a szánkáról. A biztos helyre kiszállított nádat azután fekvőben rakták le a parton. Egy-egy ilyen rakásba 50-100 kéve került. Csak amikor hazaszállították, akkor rakták kúpba- torzsokával a földre. Egy-egy kúpba általában minden nádkévéjét berakta a tulajdonos. A kúpok a portán, a ház végében vártak felhasználásra, vagy éppen eladásra. A nádvágás nehéz, vesződséges munka volt. A nádvágókasza egésznapi húzása, a hajlongás nem kis fáradságába került a nádvágónak. A kévék kötözése, gyalogszánkával biztos helyre vonszolása nem kis erőkifejtést jelentett. Fokozta még az is a nehézséget, ha az időjárás enyhére fordult, és a jég bizonytalanná vált. Hogy mégis vállalkozott rá mindenki, az azért volt, mert abban az időben igen nagy szükség volt a nádra. Az épületek — lakóházak, istállók — tetőfedésére, kerítések, méhesek készítésére ezt használták, és ha megvolt, nem kellett pénzt kiadni érte. Ezen kívül a nádvágás pénzbevételt is jelentett és a téli hónapokban nagy segítség volt a család megélhetéséhez. A felesleges nádat szívesen megvásárolták a környező községek, uradalmak, melyek jégvermeiket, pajtáinkat, a cselédlakásokat, hodályokat. istállókat náddal fedték. Elvitték innen a nádat messzibb vidékre is. A karcsai szekerek a náddal még a kassai piacon is megfordultak. 3. kép: Nádvágás Karcsán. Nagy É. felv. 4. kép: Nádkötés kévébe. Nagy É. felv.