A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mádai Gyula: Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben

Kovácscégérünk aránylag kevés maradt meg, s ezek nagyrésze is egyszerűbb kivitelben. Az ismertekhez hasonlókat találunk a szomszéd országok múzeumainak gyűjteményeiben, néhány esetben még gyakorlati alkalmazásban is. Bodgál Ferenc JEGYZETEK: 1. Bodgál Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh. Herman Ottó Múzeum Évkönyve V. (1964—1965). Miskolc, 1965. 299—316. 2. Uo. 3. Uo. 4. Uo. 5. Uo. 6. Uo. 7. Bieber Károly: Kovácsművészet. Bp. 1963. 190—198. A fényképeket Bárdosi János, Bodgál Ferenc, Karabin István (Eperjes), Sz. Kovács Éva készítették. Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben Gazdag múltra tekinthet vissza a bükki erdőgazdálkodás. Az elmúlt századokban, úgy, mint ma is, elsősorban épület-, tűzi- és szerszámfát termeltek ki a hegyvidéki települések lakói. Ugyanakkor kiterjedt erdei szén- és mészégetés, gyűjtögetés, vadászat, méhészkedés, pásztorkodás, szénagazdálkodás, cserhántás, kátrány- és hamuzsírégetés, fafaragás folyt a Bükkben.

1 Több község helyén erdő volt korábban. A sokféle erdei mesterség művelőiből sajátos munkásréteg alakult ki századunk elejére: jobbára kisföldű gazdálkodókból, akik az uradalmi erdőkben, vagy — vándormunkásokként — az ország távolabbi vidékein, sőt külföldön is vállaltak erdei munkát.

2 Borsod megyében, s így a Bükk területén is a következő erdőtulajdonosokat találjuk a múltban: erdőkincstár (állam), egyházak, hitbizományok, volt úrbéresek — volt kisnemesek közbirtokosságai, részvénytársaságok, községek, törvényhatóságok, magánosok.

3 A Bükk legelterjedtebb fanemei a tölgy, a bükk, de jelentős mennyiségben található cser, gyertyán, kőris, juhar, szil és fenyő is. A XVIII. század második felében megkezdődik a bükki erdők fáinak intézményes, iparszerű kitermelése, feldolgozása. Ez összefügg az üveghuták, kohók, hámorok, bányák megnyitásával. Ekkorra színeződik a táj etnikai arculata is: a magyar lakosságú falvak mellett néhány telepítvényes község létesült. Német és szlovák nyelvterületről ideköltözött üveg- és vasipari munkások települései.

4 E közlés nagyrészt 7 községben végzett adatgyűjtésen alapszik.

5 Kézi eszközökkel már csak elvétve folyik fakitermelés, s ezen belül fadöntés a Bükkben, azért most az 1900-as évek kezdetétől az 1940-es évek végéig tartó időszak gyakorlatát ismertetem.