A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bodgál Ferenc: Kovácsremekek, kovácscégérek

11. kép: Kovácscégér a XVIII. századból, Savaria Múzeum, Szombathely 12. kép: Kovácscégér a XIX. század elejéről. Savaria Múzeum, Szombathely Patkóból készült kovácscégér található napjainkban Sopronban Tatár László kovácsmester műhelyén (7. kép). Egy fertőrákosi kovácsműhelyen gyógypatkókból összeállított kovácscégért találtam 1963-ban (8. kép). Az ároktői műhelyen lévő cégér másolata található meg az 1965-ben helyreállított verpeléti. XVIII. századi kovácsműhelyen (9. kép). A cégért útmutatásaim szerint e helybeli Jakab Ernő kovácsmester készítette. Néhány múzeumban is találhatunk kovácscégért. Igen szép az eperjesi kovácscéh cégére a XVIII. századból (10. kép). A díszesen kovácsolt tartóvasra hármas fűzérben vannak a szép, telt patkók felerősítve. A cégér összesen 11 különféle méretű lópatkóból áll. Két kovácscégért őriz a szombathelyi Savaria Múzeum is. Az egyik (ltsz.: 60. 66. 1.) egy vasrúdon álló, bőrkötényes kovácsmestert ábrázol, alatta a rúdon két, valószínűleg XVIII. századi lópatkó. A cégér lelőhelye ismeretlen (11. kép). A másik cégér (ltsz.: 60. 394. 1.) az előbbiekhez hasonló két patkóból áll, ehhez van erősítve egy kis kocsikerék és az ebből lelógó virág. Valószínűleg kovács-kerékgyártó céhé lehetett, lelőhelye ismeretlen (12. kép). A cégérek első megjelenése a középkor végére tehető. A falsíkból kiálló, mozgó cégér felkeltette az utcán járók figyelmét, éppen ezért a cégér sokszor igen művészi kivitelben szinte valamennyi mesterségben megtalálható volt. Mivel a cégérek alapanyaga a vas volt, ezeket a kovácsmesterek készítették. Készítésüket Bieber Károly a kovácsművészet egyik sajátos ágának tartja

7