A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. (Miskolc, 1969)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bodgál Ferenc: A vörössipkás honvéd

ván a falra pattant, s onnan eljőve, Kassára, it is tanítá a fegyver gyakorlatát, s kapitányunké let. Ruhát még nem kaptunk, a magunk öltözetébe járunk, de akinek fót kel, vagy nadrágra, vagy csizmára meg fódoztatják. Az első, és második században lévők kvártélyán a hustáton vagyunk, a többi századok pedig a Konviktusban vágynak s egyvelitve vagyunk a Kassai önkéntesekkell. Én nem tudok sémi olyas újságokat hanem hogy egy szegény társunkat a halál kiragadta az élők sorából. It Kassán majd mindennap zene van s minden rendbe s látszik a haza tökéletes, s műveltségnek alapjait. Ugyan hallani mindenféle beszédet, de azok csak alaptalanok. Én hála istennek jó egészséges vagyok, s odahaza is jó egészséget kívánok mindnyályoknak. Kérem pd, hogy fessen elküldeni ezen bent lévő levelemet Lajos Bátyámnak, s bepecsételni s neveírását czimzetet aláírni. Tisztelem és csókolom mindnyáljokat Polgár Bátsit, Nénikét, Károly bácsit, Helenka nénémet, Mázer urat, Julikát, Terczikét, Irmuskát és a kis Ilkát, Szikora Nénit és Stanhábel nénit. Ezzell maradók, mint holtig jó atyafitok, az első században lévő közvitéz Mareczák Sándor. Július 9kén 1843. Élj Boldogull Kívül : Kassán f 204 Polgár Mátyás úrnak Szeretettel és Tisztelettel a Kishunyad útzára Miskólcz Mareczák Sándor önkéntes közvitéz júliusban Kassán még csak a fegyverforgatás alapelemeit tanulja, decemberben már részt vesz a harcokban is. Négylapos, részletes, naplószerű levelében a Versec, Fehértemplom környéki harcokat írja le: de egyben bizonyítékát is adja hazaszeretetének s szinte szónoki pátosszal fogalmazza meg gyerekfővel a haza iránti kötelességet. Kedeves Bátsikám s Néném! Ezen zavarok fátyola; melly kedves hazánkat illy szomorú szegény, lakását latorkodó rabló nép csoporttól.. . egy rószlelkü czél miatt illy zavarokat sok nép élletét veszíteni törekedő Jelasicz horvátországi bán törekedik e békült nemzeten, a távol levő lakosait bátorkodik vagyonától s élletétől megfosztani. Szegén lakosaik nem gondolva hogy tán északra valakitől háborgattatnék, czendes lakába üli, de egyszer a rabló nép lakára rohan, s mint bűnöst vagyonától, s élletitől megfosztlya. így történnek ezek hazánk távol vidékén is. De ti magyarok fogjatok fegyvert; ha fegyver nints ragadlyátok kezeitekbe égő fáklyát mellyek gyújtanak e magyar kebelben hazafi, s honfi szeretetet. Több századok multának el miólta szegény magyar hazánk rabbilincseit hordozá; de most it van az idő, s let egy oly férfiú ki hazályát, mint a szabad szellemű hős önérzetét föl áldozni a szabadságot kivívni akaró Kossuth és Veselényi ártatlan felfedezéseik eránt három éveket szenvedtek. Most van az idő, melyben kiénk épkézlábbal felruházott, tartozik hazáját, arany szabadságát vívni, szülőit és testvéreit a hazai nyögtől feloldozni tartozik, ezokon szeretett. Több századok multának el mellyben szabadok nem valánk, de most rázzuk le bilitseinket mellyet édes hazánk, hónfiaink, s atyáink hordozának, e derék Hősek azokat letapodák. Én pl állottam egy óly helyre, mellyben az én hazámat szabadságáért fegyveremmel