A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - Kemenczei Tibor: Bronzkori fejszék a miskolci múzeumban

kormeghatározására a görögországi mykénei kapcsolatokra utaló elemek a mérvadóak. Ilyen a szendrőládi fejszén látható spirális motívum is. A mykénei aknasírokban talált aranykorongokon fordult elő hasonló díszítés. Mykénei típusú tőrök, spirális díszítésű bronz- és csontkorongok előkerülése Erdélyben és az Alföldön megerősítik e kapcsolat fennállásának feltételezését. Ez alapján a hajdúsámsoni—apai kincsek, s így a szendrőládi csákány is az i. e. XVI. évszázadra keltezhetőek [5]. Északmagyarországon eddig csak Szendrőládról került elő Al típusú díszített korongos csákány .A Felvidékről, Szlovákiából még Rimavska Jan övééről ismerünk ilyent [6]. Mindkettő nyilván Erdélyben készült és kereskedelem utján kerülhetett ide. 4. kép: Szendrölád, Borsod megye Érdekes a szendrőládi csákány lelőhelyének területi elhelyezkedése is. Az e korban Észak-Magyarország nagyrészén letelepült füzesabonyi kultúra népének emlékeit nagyrészt a Hernád-völgyéből ismerjük. A Boldva mentén eddig csak Edelényből került elő füzesabonyi típusú edény (Miskolci múzeum Lelt. sz.: 53.553.1). A néhány kilométerre északabbra fekvő Szendrölád tehát újabb lelettel gyarapítja a füzesabonyi kultúra e területről származó kevésszámú emlékanyagát. A harmadik bronzfejsze, amelyet ismertetni kívánunk, már későbronzkori (5. kép). Pontos lelőhelye ismeretlen, azonban nyilvánvaló, hogy megyénk területéről kerülhetett elő. Felső részét csúcsos korong alkotja, pengéje ívelt. A nyél befogadására kerekátmetszetű tok szolgált. Hossza 212, élének átmérője 30, korongátmérője 44 mm. Hasonló fejszék legnagyobb számban a Kárpát-medencének a Tiszától keletre fekvő területein kerültek elő, különösen a Felső-Tisza-vidéken és Erdély-