A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)
RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - Kemenczei Tibor: Bronzkori fejszék a miskolci múzeumban
5. kép. Borsod megye ben. Az utóbbi területeken lehetett a gyártási központjuk is. Ezeket Nestor a korongos fejszék sorába B3 típus néven osztotta be, s a későbronzkorra keltezte. Az újabb kutatás megerősítette ezt a megállapítást, s annyiban pontosabbá tette, hogy a bronzkor Reinecke szerinti D periódusban határozta meg korukat. Ez időben az időszámításunk előtti XIII. évszázadnak felel meg [7]. Észak-Magyarországról eddig nem sok B3 és vele egykorú B4 típusú korongos fejsze ismeretes (Felsődobsza, Abaújszántó és Korlát). Ezek a pilinyi kultúra népe hagyatékainak tartható bronz kincsleletekből kerültek elő. A pilinyi kultúra néven a későbronzkorban Észak-Magyarország és Délkelet-Szlovákia területén élt népet jelöljük. Leletei keleten a Tiszáig terjedő területen fordulnak csak elő, így a Tiszától keletre már más nép élt. Attól vette át. nyilván kereskedelem útján, a pilinyi kultúra népe a korongos fejszéket. Mikor a korai vaskor elején ÉszakMagyarország területét északról és részben keletről benyomuló népcsoportok foglalták el, a pilinyi kultúra népessége a támadás elől elrejtette kincseit. Az ekkor földbekerült bronzleletekből ismerjük a B3—B4 típusú korongos csákányokat is. Az új nép már más harci fegyvereket használt, így Észak-Magyarország területéről e kor utáni időből már nem ismerünk korongos csákányokat [8]. Az ismertetett három bronzkori fejsze a felvidéki bronzművesség egyik legfontosabb elemére, a felsőtiszavidéki—erdélyi területekkel való kapcsolatra mutat. Ez a kereskedelmi, illetve etnikai összeköttetés a bronzkor korai, középső és késői szakaszában egyaránt fennállt, s a helyi bronzművesség fejlődésében hosszú ideig meghatározó szerepet játszott. KEMENCZEI TIBOR JEGYZETEK [1] Kőszegi F.: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban. Fol. Arch. 9 (1957) 47—62. [2] Halicz N.: Északkelet-Magyarország korabronzkora és kapcsolatai. Rég. Dolg. 4 (1962) 1—23. [3] Nestor, I.: Die verzierten Streitäxte mit Nackenscheibe aus Westrumänien. Marburger Studien, 1938. 178—192. [4] Popescu, D.: Über die bronzezeitlichen Streitäxte mit Nackenscheibe. Dacia 7 (1963) 91—114. [5] Werner, J.: Mykenae—Siebenbürgen—Skandinavien. Atti del I. Congresso internazionale di preistoria e protostoria mediterranea 1950. (Firenze. 1952) 293—308. [6] Novotna, M.: Pam. Arch. 1959. 1—14. [7] Mozsolics, A.: Der Bronzefund von Ópályi. Acta Arch. Hung. 15 (1963) 65—82. [8] Kemenczci, T.: Die Chronologie der Hortfunde vom Typ Rimaszombat. HOME 5 (1964—65).