A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Részlet az 1817. évi Domby-féle várostérképről. A megyeháza telkén még megvan a barokk kori (első) épület (sraffírozott alaprajz), de már feltűnik a klasszicista (második) épület megkezdett építkezése {fekete alaprajz).* Mindezek a telek-adatok arra is mutatnak még, hogy az 1727-es barokk kori megyeház építés az ezt követő negyven év alatt, — talán még utána is — fokozatos és a szükségletnek megfelelő bővítésekkel járt ebben az időben. Eddig a kialakuló megyeházi telek tekintetében ennyi az ismert anyag. Az épületre vonatkozó kérdésben pedig csupán három XVIII. századi várostérképünkre támaszkodhatunk. Az első ismert várostérképünk 1759-ből váró, de ennek sematikus és elnagyolt, a középületek külön kihangsúlyozottsága nélkül készült rajza számunkra e tekintetben semmit nem mond [7]. A második ismert várostérkép, Kneidinger András kamarai mérnök 1773-ban készült felvételén pedig csupán telektömbhatárok szerepelnek és ugyanez történt a megyei levéltárban levő — a Kneidinger-térképpel egykorú — kéziratos térképen is [8]. Csupán az első katonai térképfelvétel, az ú. n. Josephinische Aufnahme ad részünkre támpontot [9]. Mint ismeretes, ez a térkép az 1780 körüli állapotot rögzíti. Ezen a megyeháza épülete egy olyan — az utcával párhuzamos — kettős alaprajzzal van jelölve, amelynek nyugati fele az utca vonalán áll. a belső keleti fele pedig egy udvarral elválasztva, a telek középső részén fekszik. Aminthogy az első katonai felvétel adatai több miskolci középületünk és kúriánk alaprajzára nézve többé-kevésbé megnyugtató képet adnak, konkrétumként lehet elfogadnunk a barokk kori megyeház alaprajzára vonatkozóan azt, hogy volt egy, az utcával párhuzamos és az utcavonalon álló épülete és volt egy belső udvari épülete.