A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Részlet az 1860 körül felvett első kataszteri térképről. A vonalkázott alaprajz szerint az udvari épület szárnybővítést kapott 1817—1860 között. A fekete alaprajz a már teljesen felépült második (klasszicista) épületet mutatja. így valamivel már világosabb a barokk kori épület helyzete. Most ebben a közleményünkben alább ismertetendő néhány adatunk is erre utal és bár nem ad bővebb támpontot az utcai épületre, de a belső barokk kori udvari épületre mérnöki pontossággal nyújt adatot. Még egy várostérkép áll rendelkezésünkre ennél a vizsgálatnál. Ez az 1817-ből származó Domby-féle térkép [10]. Itt a pontos mérnöki felvétel azt az érdekes állapotot rögzíti, amikor a klasszicista megyeháza építését már megkezdték a déli részen, de mellette — még úgy látszik megbontatlanul — áll a barokk kori utcai épület és az udvarban áll a belső épület. Az ezen a térképen megadott helyzet mindenképpen érdekes és rendkívüli fontosággal bír kutatásaink szempontjából. Először is a Domby-féle térkép adatai alátámasztják a Josephinische Aufnahme térképen megállapított tényt, a két párhuzamos megyeházi épület fennállását. Másodszor a Domby-féle térkép felmért és kontúrosan feltüntetett épületrajzi alapján megtudjuk állapítani a barokk kori megyeház pontos fekvését a telektérképen, annak méreteit és alakját. Az utcai épület homlokzatának hossza ezek szerint megegyezik a mai A.vas-szálló homlokzatának hosszával, 40 m. Az egyenes vonalú utcai homlokzattal szemben az udvari homlokzat középtengelyében rizalitszerű előreugrás, az épület két végén pedig kisebb kiugrás van ábrázolva. Feltehető, hogy a rizalitszerű előreugrás a tanácskozó termét jelenti a barokk kori épületnek, míg a két sarkon jelentkező kiugrások az abortokat rejtik.