A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Tudományos ülésszak - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás helyzete és feladatai megyénkben

szetesen, a szakkör mindkét tanulmányútja felderítő jellegű volt, feltüntetve a gyűjtés sokrétűségét, nagy témagazdagságát, az alföldi és északborsodi paraszti termelési módoktól kezdve a folklórig. Az előadás után kialakult néhány szempont az együttműködésre: 1. tapasztalati tanácsadás a múzeum részéről, 2. hogyan kell egy-egy témát kiemelni a nép életéből, a szakköri tagok érdeklődési irányai szerint, 3. e témákat adott helyen, adott emberi környezetben elmélyülten és részletesen hogyan kell kidolgozni, 4. részletes kérdőpontokat összeállítani a gyűjtésekre és feldolgozásokra: 5. saját múzeumi publikációk eljuttatása a szakköröknek, hadd lássák, milyen színvonalon, milyen elmélyültséggel dolgoznak a szakemberek: 6. jól működő szakkörök propagálása, gyűjtési eredményeinek közlése a Herman Ottó Múzeum Közleményeiben. Ügy gondoljuk, hogy a szakkörökkel való együttműködés szorosabbra vonásával a néprajzi kutatás ügyét nagy mértékben visszük előre, s ebben a közös munkában egyre több fiatal kartárssal fogunk gyarapodni. A hely történetírás helyzete és feladatai megyénkben A heljrtörténetírás napjainkban országszerte, sőt mondhatnánk Európaszerte a történeti érdeklődés fókuszába került. Ezt a jelenséget egyrészt az a megnövekedett érdeklődés magyarázza, amellyel népünk szülőföldjének, lakóhelyének múltja felé fordul. Másrészt a történettudományunkkal szemben jelenleg támasztott és ugyancsak megnövekedett igények számos olyan problémát vetnek fel, amelyek kielégítő megoldása csak intenzív helytörténeti előmunkálatok segítségével válik lehetségessé. Ankétok, cikkek, előadások sora foglalkozik manapság ezekkel a kérdésekkel országos és helyi szinten egyaránt, Mi az alábbiakban országrésznyi megyénk területére vonatkoztatva próbáljuk áttekinteni helytörténetírásunk jelenlegi állapotát s — a teljesség igénye nélkül — néhány szót szólni a ránk váró legfontosabb feladatokról. Területünkkel kapcsolatos helytörténeti kutatások részében megyén belüli részben megyén kívüli kezdeményezésből folynak. Utóbbiak közül — mellőzve az egyedi próbálkozásokat s a bennünket csak részben érintő országos jellegű munkákat — kettőt tartunk fontosnak kiemelni. Egyik a Történettudományi Intézetben 1957-ben alakult s a Hegyalja történetét kutató munkacsoport tevékenysége. Munkájukról a helyi sajtóban is olvashattunk beszámolókat az 1963 augusztusában Sárospatakon megtartott Országos Történész Vándorgyűlés kapcsán. Hamarosan kiadvány formájában is — még pedig, ha sikerül, két kötetnyi terjedelemben — napvilágot lát kutatásaik eredménye, amely tudományos értékein túlmenően számos módszertani újdonságot is fog hozni. A másik vállalkozás, amely egyelőre még az anyaggyűjtés stádiumában van, a történeti Borsod megye helytörténeti lexikonát hivatott elkészíteni. A munka a helységek betűrendjében haladva adni fogja a legfontosabb történeti adatokat, a vonatkozó irodalmat és — a további kutatások megkönnyítésére — a fontosabb levéltári források jelzeteit is. Helynév anyagában lehető teljességre törekszik s nemcsak a ma élő, hanem a történetileg megfogható valamennyi helység és határrészelnevezést közölni fogja. Megyénken belül a helytörténetírás nagyrészt a különböző kiadványlehetőségekkel rendelkező s segítségükkel tudományszervező tevékenységet kifejtő intézmények köré tömörül. Ilyenek a miskolci Herman Ottó Múzeum, a sáros-