A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián

lapítható oneg egykönnyen. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a 4. képen bemutatott töredék vonalközeit váltakozva különböző színűre, a jelen esetben pirosra és fehérre festették, kiderül, Ihogy az nem más, mint kétszínű szálakból lefont fonat utánzata, ahol csak a két szín határvonalát rajzolták meg (5. kép). Az előbbi töredéken a színezést már elhagyták, csak a színek által létrehozott mintát rajzolták be vonalasán. Ha azonban minden második vonalközt a sematizált rajzunkon más színűnek tüntetünk fel, az eredeti textilminta világosan előugrik (3. kép). A fentebb már említett bükki kultúra leletei között, főként az Alföld neremén lévő lelőhelyekről származóakcn, ugyancsak találkozunk textilmintákkal díszített edényekkel, illetve azok töredékeivel.

7 Ilyenek voltaik például szép számmal találhatók Bodrogkeresztúron a falu nyugati oldalán, az egykori Széchenyiféle kastéllyal szemben fekvő telken. Ugyanilyen minták borítják egy a Bodrogközben fekvő Kenézlőn talált sematikus emberalakot feltüntető edény felületét (6—7. kép). Annak következtében, hogy ezek a textilminták általában csak a bükki kultúra elterjedési területének a tiszai kultúrával érintkező peremén találhatók fel nagyobb mennyiségben, Csalog arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a tiszai kultúra hatására vették át a bükki kultúra fazekasai. A bükki kultúra kerámiáján alkalmazott textilminták vonalvezetése azonban eltér az előbb megismert tiszai stílusétól. Igaz ugyan, hogy ezek is kereteit mezőben elhelyezett átlós rcmbikus rácsrendszerbe illeszkedő végtelen minták, azonban amíg a tiszai kultúra által alkalmazottak eredetije a legtöbb esetben mind a két irányban váltakozó színű szálakból fonatolható le (5. kép), addig a bükki stílus esetében a minták eredetijén a szálakat az egyik irányba csakis az egyik, a másikba csakis a másik színből vetették fel. A bükki kultúra textilmintás (azaz a Tompa szerinti Bükk III. stílus) edényein festés nyomát nem tudjuk kimutatni, így azt is könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy az eredeti fonottasokon a minta nem a színek különbözőségével vált szemlélhetővé, hanem egye6. kép. Emberalakot utánzó újabb kőkori edény Kenézlőről (bükki kultúra). Az edény felületét fonatolást utánzó minta borítja, amely a fonatolt edények merevítő vázának megfelelő párhuzamos vonalakból alkotott keretek közé illeszkedik. 7. kép. A 6. képen ábrázolt edény mintázatának sematizált, részben javított rajza.