A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián

3. kép. Az 1. képen ábrázolt edénytöredék baloldali mintázatának sematizált, részben javított rajza. Minden második vonalköz besötéiítésével a textilminta jól szemlélhető. 4. kép. Fonatolást utánzó festett mintával díszített újabb kőkori edénytöredék Bodrogkeresztúr-Kutyasorról. (Tiszai kultúra). 5. kép. A 4. képen ábrázolt töredék mintázatának megfelelő kétszínű fonatolás. A minta megalkotásához a különböző színű szálakat mindkét irányban váltakozva kell felvetni. történetének kutatása szempontjából nem lényegtelen, hogy Tokaj környékéről a kultúra több lelőhelyét is ismerjük. A tiszai kultúra kialakulása Csalog József szerint az Alföldön következett be.

5 Amennyibein ez helytálló, úgy a fazekasniestérséget Itt kellett a kultúra népének elsajátítania. (Az most a mi szempontunkból lényegtelen, hogy az 'ismeretét más kultúrától vették-e át, vagy magúiktól is megtanulták az agyagedények készítését.) Csalog tanulmányai eredményeinek birtokában nem kétséges, hogy a kultúra kerámiájának voltak előzményei, mégpedig fonalolt edények. Az agyagedények díszítései, sőt némely esetben az alakjuk is a fcnatólt edényikészítés tedhnikájának sajátosságait tüntetik fel. Ezek — amint arra Csalog rámutatott — a következőkben foglalhatók össze: A minták az edény oldalán általában két, egyes esetekben négy kerettel .körülhatárolt mezőben foglalnak helyet. (A keret a fonatolt edények merevítő vázának utánzata, amely a peremen körbefut, valamint azt a fenékkel összeköti.) A minták végtelenségig ismét élhet ők és átlós irányiban elhelyezett négyszöges rácsrendszerbe illeszkednek. Itt meg kell azonban jegyeznem, hogy Csalog megállapításaival ellentétben nem egyszer vízszintes-függőleges elrendezésű minták is előfordulnak, továbbá, hogy a rácsrendszer az átlós elrendezésnél nem négyzetes, hanem függőleges irányban nyújtott rombikus.

6 Ezzel természetesen nem óhajtom a végkövetkeztetéseinek helyes voltát megcáfolni, csak olyan részletekre hívom fel a figyelmet, amelyek talán a technikai eljárások vizsgálatánál nem hagyandók figyelmen kívül. A tiszai kultúra textilmintákkal díszített kerámiájának igen szép példái voltaic találhatók Bodrogikeresztúron, a Kjutyasor nevű falurész mellett elterülő újabb kőkori telep leletei között. Egészen egyszerű és manapság is általánosan alkalmazott eljárással készült fonat után dolgozták ki az 1. képen bemutatott edénytöredék jobboldalán látható mintát. Ez azt íbiszeim, az első tekintetre sem lelhet vitás előttünk. {Sematizált rajzát a 2. képen mutatjuk be.) Viszont ugyanannak a töredéknek baloldalán lévő bekarcolt vonalakról ez futólagos szemlélet alapján már nem ál-