A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián

SZŐTTEST UTÁNZÓ DÍSZÍTÉSEK A RÉZKORI KERÁMIÁN PATAY PÁL A szerencs—'hajdúréti rézkori temető ismertetése során futólag kitértem arra, hogy a leletek között lévő néhány díszített agyagedény mintázata eredetét illetően textíliákon született meg. Be is mutattam az edények mintáinak sematizál tan kidolgozott rajzait.

1 Ezek a minták azonban már eléggé továbbfejlődött változatot képviselnek, amelyek lényegének, a textilminta voltuknak megértése meglehetősen nehéz a rézkori bodrogkeresztúri kultúra kerémdájánsk egyéb díszítőmintái, sőt azok előzményei ismeretének hiányában. Történetesen éppen a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjtőterületén található újabb kőkori és rézkori kerámia igen alkalmas arra, hogy ezeknek a mintáknak a kifejlődését tanulmányozhassuk, illetve levezethessük. Nem is járunk e tekintetben töretlen úton, ugyanis Csalog József már kétízben is foglalkozott ezzel a problémával.

2 Az ő érdeme, hogy kimutatta, miszerint az Alföldön az újabb kőkor folyamán virult tiszai kultúra kerámiájának korábban szeszélyesnek és rendszer nélkülinek nevezett bekarcolt vonalas mintái még ha kezdetleges kivitelűek is, jól értelmezhetők. Továbbá, hogy azok híven tükrözik a háncs-, gyékény-, 'veszsző- stb. fonásókon létrehozható mintákat. Ebből igen helyesen azt a következtetést vonta le, hogy nemcsak magukat a díszítőmintákat vették át a fonottasakról, hanem ennek a textilmintadíszű kerámiának háncsból, gyékényből, vesszőből, stb. fomatolt edények voltak az előzményei.

3 Hogy a rézkori bodrogkeresztúri kultúra kerámiája textllnnintás díszítéseit megértsük, ezekre az előzményekre kell visszanyúlnunk. És erre. amint azt fentebb említettem, igen alkalmas a H-erman Ottó Múzeum gyűjtőterületén található leletanyag. Ezen a területen a legelső népek, akik a fazekasmesterséget már ismerték, az újabb kőkor folyamán telepedtek meg. A kérdéses terület domb- és ihegyVidékét, közelebbről a Bülkk, a Cseréhát vidékét, a Hernád völgyét és a Bodrog mentét az u. n. 1. kép. Fonatolást utánzó mintával díszített újabb kőkori edénytöredék Bodrogkeresztúr-Kutyasorról (tiszai kultúra). A töredék közepén a fonatolt edények függőleges, a felső részén a perem körüli merevítő vázát utánzó keret látható. 2. kép. Az 1. képen ábrázolt edénytöredék jobb oldali mintázatának sematizált rajza. bükki kultúra népe szállta meg. amely Tompa Ferenc megállapításai szerint az u. n. szalagdíszes kerámia kultúrkörének egyik tagja, így középeurópai eredetű, az általa elfoglalt területet pedig északnyugat felől érte el.

4 Nagyjából ugyanekkor, vagyis az újabb kőkor folyamán a vizsgált területünk tiszamenti sávját az Alföldön honos úgynevezett tiszai kultúra hordozói népesítették be. A vidékünk ős-