A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Horváth Béla, ifj.: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképe és műemlékei

Miskolc átnézeti térképe a szomszédsági egységek ábrázolásával. (Ómassa, Űjmassa, Lillafüred, Hámor, Diósgyőr, Űjdiósgyőr, Szirma, Hejőcsaba, Görömböly, Tapolca.) időn keresztül mezőgazdasági művelést folytató lakossága megszerette a tornácokat, azok alkotó elemeit, az árkádokat, melyeket elsősorban nem a kifinomult, hanem naivabb részletekről ismerhetünk fel. Ilyen lehetett a város képe (kül- és belterület egyaránt) oromfalas, kontytetős házaival a múlt század végéig, melyben változatosságot tömegben és vertikalitásban néhány középület jelentett. A templomok tornyai is többnyire később épülnek ki. A kezdődő kapitalizmus építő tevékenységében az egyre erősödő kalmár szellem nemcsak olyan épületektől fosztja meg a várost, mely műszakilag nem tartható fenn, hanem felborítva korábban egységesnek mondható útvonalhálózatát, a telekuzsora diktálta kedvezőtlen részletképzések keletkeznek, melyet a gyors Diósgyőr várkörnyék műemléki, városképi és települési térképe. (Térképek a szerző 1952. évi kutatásai alapján készültek. Erdélyi Béla rajza.)