A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Horváth Béla, ifj.: Miskolc II., III. és IV. kerületének kialakulása, városképe és műemlékei

Diósgyőri vár helyreállítási javaslata; Sedlmayr János terve. Távlati kép északról. iparosítás tovább ront. Mindez 1910-től a második világháborúig tartott és hatása egyes kislakásépítéseknél még ma is tart. A várost övező szomszédsági Diósgyőr-Majláth. (Pálos épületmaradványok környéke.) Műemléki, városképi és települési térkép. :i2 egységek (Diósgyőr, Hejőcsaba, Szirma stb.) számos tekintetben utánozták a várost, a fertőzés tehát egyre terjedt. (Lásd Diósgyőr és Hejőcsaba tanácsháza épületeit.) A pénztelenség velejárója az egyszerűség, a keresetlen őszinteség, melynek oly sok szép példájával találkozhatunk a belvárosban. A korábbi szomszédsági egységekben (II—IV. kerület települései) ez még fokozatosabban érvényesült. Még nagyobb szegénység, további egyszerűsítéseket tett szükségessé. Sajnálatos azonban, hogy a takarékosság nem egyszer a felhasznált anyagok minőségének rovására is ment. Ez a tény odavezetett, hogy több történetileg és építészetileg egyaránt értékes objektumot kell lebontani (Rákóczi-u. 1., Széchenyiutca 13. stb.). Miskolc környéke jó építőanyagok egész sorával rendelkezik, éppen ezért csak a mérhetetlen szegénységben találjuk okát a még közelebb fekvő és ezáltal fokozottabban olcsóbb anyagok igénybevételének. A Miskolcot környező települések hosszú időn keresztül, mint a várostól független közigazgatással rendelkező községek élték önálló életüket. Gazdaségi és településpolitikai vonatkozásban elválaszthatatlan közösség fűzte, különösen Diósgyőrt és Hejőcsabát a városhoz. 1930. december 31-én dr. Mikszáth Kálmán felterjesztést készít az egyesi-