A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián

15. kép. A tiszakeszi 2. sír tejesköcsög alakú edénye nyakának, ül. hasának önmagába visszatérően körbefutó mintázata. hető zeg-zugos és elágazó szalagokéval, így pl. többek között igein jellemzően egyező a sávok elágazásainak kampószerű végződése. (V. ö. 7. és 11. képet.) A hálómintás díszítések között találunk azonban olyanokat is, amelyek nem a bükki, hanem a tiszai kultúra díszítő elemeire emlékeztetnek. így a tiszai kultúrának kedvelt mintaelemét, a szögletes S, azaz Z alakot szintén megtaláljuk a rézkori kerámián. Többek között történetesen magának a bodrogkeresztúri temetőinek az anyagéban is. Ugyanennek az edénynek a másik oldalán azt az egészen egyszerű fonatolást utánzó mintát látjuk, amelyet ugyancsak a tiszai kultúra kerámiáján ismertünk meg (12. k.). Az edényen a két különböző mintával kitöltött mezőt a fonatolt edények merevítő vázát utánzó vonalköteg választja el. Ezzel azonban még nem merültek ki a bodrogkeresztúri kultúra hálómintás díszítéseinek változatai. Egyben azonban mind megegyezik: a textilminta jellegüket mindig megőrzik. Ilyen a 13. képen bemutatott sakktábla elrendezésű minta is, • amelynek elemei ugyancsak a tiszai kultúra kerámiáján is előfordulnak.

11 Amint korábban már említettük, a kérdéses textilminták hálózatos alapjában valamilyen fonalból a legegyszerűbb eljárással szőtt textília utánzatát kell gyanítanunk. A kérdés már most csak az, mit jelenthetnek a kiihagyott minták? Hogy valamilyen, a legegyszerűbb szövés-szerkezettől eltérő megoldással létrehozott díszítés utánzatai azok, az nem vitás. Eredetijük létrehozható volt egyrészt szövés-technikával, másrészt — amit valószínűbbnek is tartok — hímzéssel.