A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)
TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián
Ahogy a 'bodrogkeresztúri kultúra a kerámiájának díszítésében már nem háncs- vagy gyékóny-fonatolást utánzott, úgy az edényeinek alakja sem vezethető már le a fonatolt edényekéből. Mégis a szőttesminták felrajzolásánál az esetek legnagyobb részében még tradicionálisan ragaszkodtak a fonatolt edények formai sajátosságaihoz, mégpedig az átlós irányú rácsrendszerhez, valamint a minták kereteléséhez. Itt kell megjegyeznem, hogy e kereteket is hol a bükki III. stílusban díszített edények analógiájára párhuzamos vonalakkal alkották meg, amivel vesszőkből készült merevítő vázat utánozták, gyakrabban azonban önálló hálómintás díszítésekkel töltötték ki, amire viszont a tiszai kultúrában találunk előzményeket. (L. 1. kép.) A bodrogkeresztúri kultúra idején azonban a fazekasok már elfelejtették azt, hogy az agyagedényeket eredetileg a fonatolt edények mintájára készítették, így az eredetileg szerkezeti elemet jelentő merevítő vázat utánzó keretelést elhagyták, amivel a hálóminta az egész edényfelületet egyformán elfedte. Ez azonban csak úgy volt keresztülvihető, hogy a minta Önmagába visszatérővé vált (14. kép). Természetesen ezt már nem készíthették el egy tetszőlegesen választott előminta átmásolásával. Ehhez bizonyos előminta felhasználásával a tényleges mintát az edény felületére előre be kellett tervezni, hogy az pontosan önmagába viszszatérjen. Az ilyen díszítéseknél a 'kihagyott sávos minta vonalvezetésében több esetben módosulást találunk az előbb tárgyaltakhoz képest, amennyiben az tovafutó meandrikus szalagot alkot. 12 A fejlődés további következménye az lett, hogy nem is a végtelenségig folytatható mintából szakították ki a felület 'beborításához szükséges részt, hanem csak az egyébként hálózassál borított edényfelületen egy zeg-zugos meandrikus kihagyott szalagot futtattak önmagába visszatérően körbe, aminek igen jó példáját látjuk a tiszakeszi 2. sír díszített edényén, annak mind a hasán, mind a nyakán (15. kép). Most pedig rátérhetünk azokra a pontsoros díszítésekre, amelyeket a Szerencs—hajdúréti temető ismertetése során volt módomban bemutatni. 13 Ezek fő alkotóeleme, a tiszai kultúra díszítő elemeiből jól ismert Z alak, amint láttuk, megtalálható a bodrogkeresztúri kultúra hálómintás díszítései között is. A minták elrendezésében is felismerhető nagyfokú hasonlóság, ha azokat összevetjük a jelen tanulmányomban közöltekkel. 14 Természetesen a pontsoros minták nem követik minden esetiben a fonatolt technikára közvetlenül visszavezethetőket; az újszerű kivitelezéssel újabb minták is fellépnek. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy egyrészt ebben az időben már nem a fonatoltak után készítették az agyagedényeket, másrészt pedig az előmintáik szőtteseken alakultak ki. Nem járunk ugyanis szerintem téves úton, ha e pontsoros díszítőmlntákban is szőttesek utánzását véjlük felfedezni. Ezzel lenne magyarázható az is, hogy több esetben sűrű, de az edény felületébe alig bemélyedő vonalakkal borított alapra vitték rá a pontsorokat. Ez az alap talán szintén a szőttes anyagát utánozhatta, a tényleges díszítőminták pedig ugyancsak valamilyen hímzésféleséget. A rézkori bodrogkeresztúri kultúra kerámiájának vizsgálata tehát amellett, hogy megismertetett bennünket a mai kor ízlése szerint is igen mutatós díszítőmintákkal, a rézkori lakosság anyagi kultúrájának olyan területére is betekintést nyújtott, amelyről az anyag romlandóságából kifolyólag nem maradt fenn lelet. Láttuk, hogy az agyagedények készítése kezdetben részben a fonatolt edények mintájára történt. Megismertük, hogy a vidékünk újabb kőkori lakossága a fonatolás terén igen fejlett, mondhatni művészi fokot ért el. A rézkorban ehhez a már ugyancsak fejlett szövéstechn'ika is járult, amely a mintáit eleinte a háncs-, gyékény- stb. fonatolásokról vette át, majd azokat vagy szövéstechnikában, vagy pedig hímzés formájában továbbfejlesztette. Végül pedig a bodrogkeresztúri kultúra kialakulására, annak helyi előzményeire visszavezethető voltára kaptunk lényeges adatokat.