A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián

Ahogy a 'bodrogkeresztúri kultúra a kerámiájának díszítésében már nem háncs- vagy gyékóny-fonatolást után­zott, úgy az edényeinek alakja sem ve­zethető már le a fonatolt edényekéből. Mégis a szőttesminták felrajzolásánál az esetek legnagyobb részében még tra­dicionálisan ragaszkodtak a fonatolt edények formai sajátosságaihoz, még­pedig az átlós irányú rácsrendszerhez, valamint a minták kereteléséhez. Itt kell megjegyeznem, hogy e kereteket is hol a bükki III. stílusban díszített edé­nyek analógiájára párhuzamos vonalak­kal alkották meg, amivel vesszőkből készült merevítő vázat utánozták, gyak­rabban azonban önálló hálómintás dí­szítésekkel töltötték ki, amire viszont a tiszai kultúrában találunk előzménye­ket. (L. 1. kép.) A bodrogkeresztúri kultúra idején azonban a fazekasok már elfelejtették azt, hogy az agyagedényeket eredetileg a fonatolt edények mintájára készítet­ték, így az eredetileg szerkezeti elemet jelentő merevítő vázat utánzó kerete­lést elhagyták, amivel a hálóminta az egész edényfelületet egyformán el­fedte. Ez azonban csak úgy volt ke­resztülvihető, hogy a minta Önmagába visszatérővé vált (14. kép). Természete­sen ezt már nem készíthették el egy tetszőlegesen választott előminta átmá­solásával. Ehhez bizonyos előminta fel­használásával a tényleges mintát az edény felületére előre be kellett ter­vezni, hogy az pontosan önmagába visz­szatérjen. Az ilyen díszítéseknél a 'ki­hagyott sávos minta vonalvezetésében több esetben módosulást találunk az előbb tárgyaltakhoz képest, amennyiben az tovafutó meandrikus szalagot alkot. 12 A fejlődés további következménye az lett, hogy nem is a végtelenségig foly­tatható mintából szakították ki a felü­let 'beborításához szükséges részt, ha­nem csak az egyébként hálózassál bo­rított edényfelületen egy zeg-zugos me­andrikus kihagyott szalagot futtattak önmagába visszatérően körbe, aminek igen jó példáját látjuk a tiszakeszi 2. sír díszített edényén, annak mind a hasán, mind a nyakán (15. kép). Most pedig rátérhetünk azokra a pont­soros díszítésekre, amelyeket a Sze­rencs—hajdúréti temető ismertetése so­rán volt módomban bemutatni. 13 Ezek fő alkotóeleme, a tiszai kultúra díszítő elemeiből jól ismert Z alak, amint lát­tuk, megtalálható a bodrogkeresztúri kultúra hálómintás díszítései között is. A minták elrendezésében is felismer­hető nagyfokú hasonlóság, ha azokat összevetjük a jelen tanulmányomban közöltekkel. 14 Természetesen a pont­soros minták nem követik minden eset­iben a fonatolt technikára közvetlenül visszavezethetőket; az újszerű kivitele­zéssel újabb minták is fellépnek. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy egy­részt ebben az időben már nem a fona­toltak után készítették az agyagedénye­ket, másrészt pedig az előmintáik szőt­teseken alakultak ki. Nem járunk ugyanis szerintem téves úton, ha e pont­soros díszítőmlntákban is szőttesek utánzását véjlük felfedezni. Ezzel lenne magyarázható az is, hogy több esetben sűrű, de az edény felületébe alig bemé­lyedő vonalakkal borított alapra vitték rá a pontsorokat. Ez az alap talán szin­tén a szőttes anyagát utánozhatta, a tényleges díszítőminták pedig ugyan­csak valamilyen hímzésféleséget. A rézkori bodrogkeresztúri kultúra kerámiájának vizsgálata tehát amel­lett, hogy megismertetett bennünket a mai kor ízlése szerint is igen mutatós díszítőmintákkal, a rézkori lakosság anyagi kultúrájának olyan területére is betekintést nyújtott, amelyről az anyag romlandóságából kifolyólag nem maradt fenn lelet. Láttuk, hogy az agyagedények készítése kezdetben részben a fonatolt edények mintájára történt. Megismertük, hogy a vidékünk újabb kőkori lakos­sága a fonatolás terén igen fejlett, mondhatni művészi fokot ért el. A réz­korban ehhez a már ugyancsak fejlett szövéstechn'ika is járult, amely a min­táit eleinte a háncs-, gyékény- stb. fo­natolásokról vette át, majd azokat vagy szövéstechnikában, vagy pedig hímzés formájában továbbfejlesztette. Végül pedig a bodrogkeresztúri kultúra ki­alakulására, annak helyi előzményeire visszavezethető voltára kaptunk lénye­ges adatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents