A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 3. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Zsadányi Guidó: Miskolc küzdelmei az első vasútért

ták a Középponti Vaspálya Társulatot is. 1846 november 23-án tárgyalás volt Miskolcon, melyen megjelent Zichy Ferenc, a Társulat elnöke és Gazda Ferenc főmérnök is. E tárgyaláson Szemere azt fejtegette, Ihogy a vasút jövedelmezősége csak akkor lesz biztosítva, ha Miskolcon keresztül a felsőbb megyékkel is összekötik. Ugy látszik, hogy más vasúttársulat és főleg megfelelő tőke hiányában ekkor még nem mertek egy közvetlen Pest—miskolci vasút létesítésére gondolni. Szemere akciója a jelek szerint sikerrel járt, mert a Helytartó Tanács 1847-ben engedélyt adott a vasút meghosszabbítására.

8 Az engedély megadásának további fejleménye volt aztán az Andrássy György sárosi főispán — a Tiszavidéki Vaspálya Társulat későbbi elnöke — által 1847 szeptemberében Kassára összehívott értekezlet, melyen a középponti vasút és a Ferdinánd császár északi vasútja közötti összeköttetés létesítését tárgyalták meg.'

1 Nem tudjuk azonban, hogy pontosabban milyen kérdésekkel foglalkozott az északi megyéknek ez az értekezlete. Fényes Elek 1847-ben megjelent könyvében arról tudósít, hogy a Szolnok—miskolci vasútról a "hírlapok még most vitatkoznak*.

30 Széchenyi István a magyar közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló könyvében a közvetlen Pest—miskolci vasutat és az ebből leágazó tokaji szárnyvonalat javasolja megépíteni.

11 Széchenyi javaslatának megvalósítására azonban a szabadságharc és az utána következő elnyomás miatt nem kerülhetett sor. A tervek megvalósítására alakult meg a Tiszavidéki Vaspálya Társulat is. melyet magyarországi nagybirtokosok és bécsi bankárok hívtak életre. E társulat már némi gazdasági vizsgálatot is végzett a tervezett vasutakat illetően. Adataik szerint 1852-ben Pestről Kassára, illetve Kassáról Pestre 248.678 mázsa árut szállítottak. Az eredményt úgy látszik kedvezőnek tartották, mert ez év májusálban már előmunkálati engedélyt kértek.

12 Míg a Pest—Debrecen—miskolci vonal előmunkálatai folytak, más érdekeltek egyéb megoldásokat is kerestek. Ezek között kell említeni Kubinyi Ágoston tervét, mely szerint a vasút Szobnál ágazott volna le a bécsi vonalból és Ipolyságon, Balassagyarmaton, Losoncon, Füleken keresztül vezetett volna Rozsnyóra, melyből Rimaszécsen ágazott volna le a Putnok—miskolci vonal.

13 Ezt a tervet elsősorban a Gömörmegyei vasiparosok (Rimai Unió stb.) támogatták.

14 Csaknem egyidőben a kassai kereskedelmi és iparkamara pedig egy közvetlen Pest—kassai (Miskolcot érintő) vasútvonal építését javasolta, mely Ceglédnél csatlakozott volna a Pest— debreceni vonalhoz.

15 A Kubinyi-féle javaslat megfelelő vállalkozó hiányában nem valósult meg, a kassai kereskedelmi és iparkamara javaslatai pedig arra késztették a Tiszavidéki Vaspálya Társulatot, hogy előmunkálati engedélyt kérjenek a Cegléd —miskolci vonalra is.

16 A Társulat 1856 novemberében engedélyt kapott a Debrecen—Nyíregyháza—Tokaj—miskolci vonal kiépítésére, valamint jogot a közvetlen Pest—miskolci vonal kiépítésére is.

17 Míg a vonalvezetés körüli viták folytak, megindult a Tiszavidéki Vaspálya Társulat részvényeinek jegyzése. A miskolci községtanács 1856-ban tárgyalta Andrássy György levelét, melyben felhívta a várost, hogy jegyezzen részvényeket, A községtanács — fedezet hiányában — csak két részvényt jegyzett, kimondta azonban, hogy »... az annyi idők óta táplált reménye megvalósításánál e város anyagi és szellemi tekintetben egy szebb jövőt árasztó vaspálya építésénél akaratkészségét — őszintén kimondhatni — tehetetlenség köti meg, hogy annak létesítésénél az alapítandó vállalkozó társulat óhajtását egyensúlyozó részvény aláírással segélje. Azonban nehogy neve az alapító részvényesek sorából kimaradjon, s a tervezés általi oly sok előnyt részben is viszonozza, 'legcélszerűbbnek látta, ha az egyhangúlag megajánlott két részvényen felül egy a községtanácsban nyitott aláírási íven részvényeket gyűjt.. .«

18 A felhívásnak tényleg lett is eredménye, mert a város polgárai 54 darab 200 pft-os részvényt jegyeztek. Nincs kellően tisztázva, miért választotta a Tiszavidéki Vaspálya Társulat a közvetlen Cegléd—miskolci vonal megépítése helyett a Debrecen— Tokaj—miskolci vonal kiépítését. Valószínűleg — kapitalista vállalkozás lé-