A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

A MÚZEUM ÉLETE - Komáromy József: A múzeum 1953/54. évi bővítési és átszervezési munkái

volt nyilvános közkönyvtára és mert ennek létesítése a város kultúrája szempontjából igen fontos és sürgős feladat volt, a múzeum ennek a kérdésnek a megoldását is egyik legfontosabb teendőjének látta. Anyagi erejéhez mérten igyekezett is a könyvtárát úgy fejleszteni, hogy azt nemcsak a tanuló ifjúság, hanem a felnőttek is nagy számban és állandóan használhatták s a kutatók is igénybe vehették. Ezek mellett a múzeum nagy gondot fordított a Miskolcon kiadott, vagy a Miskolcra, a megyére vonatkozó könyvek, nyomtatványok, hírlapok összegyűjtésére és ezekből elég gazdag gyűjteményt tudott összeállítani. A könyvtárat, a múzeumban használt szakkönyvek s a miskolci nyomtatványok (3800 db) kivételével, 25 ezer kötetet 1949. évben átadott az akkor és ebből alakult városi nyilvános közkönyvtárnak. A múzeum kezdettől gyűjtötte a város és megye történetére, művelődéstörténetére vonatkozó régi iratokat. E gyűjteményben különösen a céhek iratai, a Szemere Bertalan levelezését magában foglaló szabadságharci emlékek gyűjteménye, a diósgyőri koronauradalom nagytömegű irattára, családtörténeti naplók stb. voltak a fontosabbak. A céhiratok, színészettörténeti emlékek, várostörténeti vonatkozású iratok s a múzeumban szemléltetésre alkalmas régi okmányok kivételével a múzeum az egész anyagot, — a diósgyőri koronauradalom irattárát nem számítva, 4739 darabot, — 1959. évben átadta a megyei levéltárnak. A múzeum fejlesztése és a közönséggel való kapcsolat erősítése végett 1929. évben megalakult a Múzeumpártoló Egyesület. Működése ideje alatt 43 jórészben vetítettképes és főképpen kisebb kiállításokkal, tárgybemutatásokkal kapcsolatos előadást rendezett és hat miskolci művész festményével gazdagította a képtárat. Az állam,, a nép tulajdonát képező mai múzeumnak a megnagyobbodott megye területén a réginél sokszorosan több. és nagyobb gyűjtési és kutatási feladatokat kell elvégezni, a tudomány haladásával teendőrt kibővíteni, korszerűsíteni s az elmúlt ötven év múzeumi munkájának eredményeit átértékelve, a jövő nagyobb méretű es még jobban az oktatás munkáját végző múzeum kiépítésénél felhasználni. A Herman Ottó Múzeum 1953/54. évi bővítési és átszervezési munkái KOMÁROMY JÓZSEF A múzeum épülete már nehezen tud azoknak a feladatoknak maradéktalan szolgálatába állni, amelyeket a mai kiállítási és népművelési feladatok számára előírnak. A XV—XIX, században több átalakításon és bővítésen átment épület — szúk. Ennek figyelembevételével, a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya segítségével, az első ötéves terv keretében került sor az épület átalakítására. Ezáltal — az új miskolci múzeum felépültéig — a mai múzeum korszerű működése a muzeelógiai és raktározási feladatok megoldására néhány évre biztosítva van. A további nehézségek a kiállítási lehetőségek terén azonban fennállanak. Ez annál súlyosabb, miután a felszabadulás óta fokozatosan nőnek a kiállítási igények és a nagyvárossá fejlődött Miskolc úgyszólván egyedüli alkalmas kiállítóhelye a múzeum. Az átalakítási munkák 1953. szeptemberében kezdődtek és 1954. novemberében fejeződtek be, ,E munkák