A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

A MÚZEUM ÉLETE - Komáromy József: A múzeum 1953/54. évi bővítési és átszervezési munkái

során a déli szárnyat kettéválasztottuk: földszintre és emeletre. Ezzel a múzeum emeleti kiállítási területe 127 m

2-rel nagyobbodott, míg a földszinti részen a régészeti és néprajzi raktárt lehetett elhelyezni, 123 m

2-en. A dél

; szárny udvari részéhez egy korszerű laboratóriumot és savazókamrát építettünk. A nagyobb kiállítási igényekhez mérten új 30 Kw-os elektromos tápvezetéket is kapott a múzeum. A hasznos alapterület növekedése magával hozta azt, hogy a régi raktárakat átrendezhettük, s ennek során két újabb kiállítási helyiséget nyertünk. Az átrendezés folytán a földszinten a raktárak, kutatószobák, irodai és előadói helyiségek, az emeleten pedig a kiállítási termek helyezkednek el. A kiállítchelyiségeknek az emeletre történő összevonása után is fennáll az a nehézség, hogy az emeletnek bonyolult alaprajzi adottságai miatt ma sem tudjuk pl. két állandó kiállításunkat, a régészeti és természettudományi kiállítást egyszerre nyitvatartani a rendelkezésünkre álló teremőri létszámmal. Fennáll továbbá még az, hogy nagyobb időszakos kiállításainknál az állandó régészeti kiállítást időnkint le kell fedni, hogy eleget tehessünk a megnövekedett igényeknek. Az átszervezés után a következőképpen alakult a raktárak sora: néprajzi raktár 3319 db, régészeti és numizmatikai raktár 40 066 db, adattár a miskolci fénykép-, metszet- és hírlaptárral és az iparművé(5zeti raktár 384 db, a természettudományi raktár 982 db. a céhtörténMi, valamint a helytörténeti raktár 8244 db, a képzőművészeti raktár 278 db tárggyal. A múzeum kézikönyvtárának nagyobbik része a 9. sz. kutatészobában. kisebb része tudományszakonkint a raktárakba szétosztva talált elhelyezést. A raktárak teljes berendezése részben a régi raktárszekrények korszerű átalakításával, részben új beosztású raktárszekrények beállításával történt. A múzeum raktári polcainak száma meghaladja a fél kilométert. A földszinti 4. sz. helyiséget előadóteremként használjuk, hogy ennek a követelménynek is — bár szűkösen — eleget tudjunk tenni. A múzeumnak 1954. végén 53 273 db tárgya volt. Ebből 47 803 db-ot leltározott az átalakítási munkával sokszor párhuzamosan, a múzeum tudományos beosztottjainak bevonásával a Nemzeti Múzeum leltározó brigádja. A maradék 5470 leltároziatlan tárgy leltározása folyamatban van. A leltározási munka, az első alapvető lépés volt a múzeum anyagának korszerű feldolgozása felé. Ezt köve

f

i a leírckartcnok elkészítése. Ez már tisztára a múzeum tudományos dolgozóinak feladata. A leírókartonokból az 1954. év végére 6593 db készült el. Az 1955. év feladata további 2800 db régészeti, 1053 db néprajzi, 1500 db helytörténeti leírókartcnnak készítése. A végleg elkészült leírókarton-anyag után következik a nyilvántartási munka harmadik szakasza: az 53 273 db és az újabban beszerzett tárgyakról fényképfelvétel, vagy rajz készítése, s a kartonokra való ragasztása. Ezt a nyilvántartási munkát a minisztérium által kiadott rendelkezés szabályozza. Az átszervezés után szükségszerűen következő tudományos feldolgozó munka — bár több évre elosztva is — fokozott teljesítményt követel a múzeum tudományos dolgozóitól. Ugyanakkor el kell látniok az aktívabb kiállítási, népművelői és gyűjteménygyarapítási feladatokat is, más belső muzeológiai munkával együtt. így 1954-ben, az említett munkák mellett, a leletmentő napok száma 161, a néprajzi gyűjtőnapck sízáma, 18, r, helytörténeti gyűjtőnapok száma 19, a szocializmus korszaka gyűjtőnapjainak száma 4 volt, 14 szervezési nappal együtt. A múzeum tudományos dolgozói, az 1954. évi munkaterv alapján, elkészítették azt a 3 tudományos dolgozatot és 10 népszerűsítő tanulmányt, amelyet a minisztérium múzeumi főosztálya, mint főhatóság, a munkatervben előírt. Ezenkívül a megtartott tudományos előadások száma 42 volt 1954-ben, Ezeknek túlnyomó részét külön kutatással kellett elkészíteni. A múzeum tudományos dolgozói a minisztérium által szervezett ideológiai és szakmai továbbképzésen vettek részt az 1953—54. évi oktatási évadban. Az átszervezéssel adódott rendkívüli munkákból, nagy fizikai munkatöbblettel, derekasan kivette részét a múzeum segédszemélyzete. A minisztérium ezért 1954. november 7-én elismerését fejezte ki és külön jutalmat biztosított a múzeum dolgozóinak.