A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Vezető a régészeti állandó kiállításhoz. A Bükk őskora

I. terem: Az ember származásának bemutatásán, az üvegszekrényben a legnevezetesebb külföldi ősember-lele­tek másolatai és a világhírű bükki Balla-barlang, Subalyuk és görömböly­tapolcai barlangok ősember leletei vannak bíimutatva. Az ősember a jégkorszakban élt. En­nek lefolyását, időtartamát szemlélteti a 2. tárló feletti ábrázolásunk és dom­bcrmüveink: az egyes szakaszok jel­legzetes állataival. A fejlettebb ős­ember (Hcmo sapiens) kortársainak, az óriásgimnek, ősbölénynek, barlangi medvének, gyapjas orrszarvúnak és jávorszarvasnak koponyáját, agancsát látjuk a 3. táidóban. A terem közepén a 340 cm.hosszú, Miskolcon talált ma­mutagyar. A 4. tárló az ősember táp­lálkozási viszonyaival ismertet meg és bemutatja, hogy alakult ki a közös munka révén az őstársadalom. Az esz­közök durva, csak ütögetésisel, pattin­tással kialakított kcvaféléből készül­tek, de bármennyire is kezdetlegesek, a fejlődés jelei megláthatok rajtuk. Megfigyelhetjük, hogy az egyre fejlődő emberi kéz egyre tökéletesebb szerszá­mokat készített. Az ember fejlődésé­ben még jelentősebb szerepet játszik az agyvelő fejlődése. Az agyvelő nem önmagától fejlődött, ihanem ez is a munka eredménye. ,,A munkaeszközök nemcsak az emberi munkaerő fejlett­ségének fokmérői, ihanem azt is meg­mutatják, hogy milyen társadalmi vi­szonyok közt megy vége a termelés." (Marx). A jégkorszak után egyes csoportok felfedezik a kezdetleges növényterme­lést és állattenyésztést. Ezt a kort át­meneti kőkcinak nevezzük és termo­lési forradalmának útját, eszközeit mutatja be a 7. tárló. II. tetteim: azt p. történelmi fejlődést mutatja be. amely hazánk ősközösségi társadalmát osztálytársadalommá át­alakította. A tárlókban túlsúlyban bor­sodi leletek mutatják ezt be, Borsod, Szerencs, Gelej, Diósgyőr, Muhi, Szir­mabesenyő, Zöldhalompuszta és az óhutai Nagysáncról. Az újkőkori társadalmak még közö­sen teirnelik a javakat és munkájuk gyümölcsét közösen fogyasztják. Fel­tűnik a kezdeti kapás földmívelés. FeL lép a főzés igénye. Látjuk a ,,bükki kultúra" edényeit. Több állatfajta sze_ lidítése és tenyésztése kezdődik. Az új gazdasági forma lehetővé teszi az ál­landó letelepülést. Megjelenik az első fém: a réz. Las­san kiszorítja a kőeszközök egyrészé^. A fémfeldolgozás elkülönül az eddigi munkától, egyesek a társadalmon be­lül kiemelt helyzetbe kerülnek. Ez a korai tagozódás meglátszik egyes sírok gazdagságában. Feltűnik az arany­ékszer. A bronzkorban tűzhelyet, parázsbo­rítót, gabonaőrlőköveket, konyhaedé­nyeket mutatunk be. A brc'nzkor gaz­dasági alapja a kapás földművelés és az állattenyésztés, de a vadászat és halászat is jelentős szerepet játszik. Az új fém, a bronz, alkalmasabb anyag új termelőeszközök, fegyverek és ék­szerek számára. Nagyobb mesterség­beli tudást* is igényel. így a fémmű­vesség elkülönítése, az értékesebb fém­tárgyak megszerzése fokozott bomlást idéz elő az ősközösségi társadalomban. Élesebben látszik a vagyonkülönbsoo hatása a korai vaskorban. Ez a tár­sadalom a kézműveseken kívül már egy termelő munkával nem foglalkozó vékony felső réteget is el tud tartani. Ennek kezében a vagyo'n kezd felhal­mozódni. Vagyonuk megvédésére fegy­vereseket szerveznek, telepeiket meg­erősítik. I. e, VIII. században kaukázusi ha­zájukból elűzött lovasnomádok (pi'e­szkiták) törnek vidékünkre. Katonai szervezetük magasabb fokon áll és le­győzik a bennszülött lakosságot. I. e. VI. szd. elején a szkiták jelennek me» Délorcszország vidékéről. A szkiták törzsszövetségben éltek, a királyi szki­ták gyakorolják a hatalmas a velük jött földművelő szkiták és a bennszü­lött bronzkori lakosság felett. Később beolvadnak a hazánk területét el­árasztó keltákba. A tárlókban a sírok mellett bemutatjuk a zöldhalompusz­tai aranyszarvast, s a szkiták egykorú ábrázolását a Kul-cbai elektronvázáról. Kiállítottuk az Öhuta—Nagysánci ék­szerleletet, a félsőzsolcai fegyverlele­tet és a bükkaranyosi raktárleletet. Ez utóbbi bronzöntő raktára volt. Be­mutatjuk a karika-pénzeket, a későb­bi pénzkereskedelem csiráit. A kelták társadálma közel áll az osztálytársadalomhoz, ö.k terjesztik el a vasat a termelés, ipar, kereskedelem és hadászat területén. Bemutatjuk a 3 33

Next

/
Thumbnails
Contents