A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - A népi demokrácia korszaka múzeumi anyagának gyűjtése

kelta harcosok fegyverzetét, a nők ékszereit, a kézimalmot a korongon készült edényeiket. A borsodmegyei kelta pénzek görög és római mintára készültek, s idegen pénzekkel együtt forogtak hazánkban. Még ebben a teremben látjuk azt a képsorozatot, amelyen a leletek útját kísérhetjük végig a tudományos feldolgozásig. A pusztulástól megmentett régészeti leletek világítanak rá a régi társadalmak történetére. Minden dolgozónak a magyar íudomány iránti A népi demokrácia korszaka A felszabadulás óta eltelt idő alatt a múzeumok a mindennapi élethez közelebb kerültek. A szocializmust építői munka a múzeumoknak is feladatává teszi, hogy szakítsanak az egyoldalú mult felé fordulással és találják meg azokat a feladatokat, amelyek rájuk várnak a kulturális forradalomban. Népünk megváltozott élete, a szocialista alkotások itt épülnek szemünk előtt, de ha az ezekre vonatkozó dokumentumokat idejében nem tudjuk összegyűjteni, az előző évek anyagát hamarosan elmossák a még nagyobb eredmények és így a korszak történelmileg egymásután következő szakaszait nem tudjuk abban a mértékben rögzíteni a jövendő kiállításokon, ahogy annak történelmi súlya megkívánná. A népi demokrácia korszaka múzeumi anyagának gyűjtéséből a miskolci múzeum is kiveszi a részét. A múzeum újonnan felállított szocialista dokumentációs osztálya gyűjti már a korszak nyomtatványait, fényképeit, dokumentációs anyagát. Természetesen a múzeum ereje egymagában nem elég az anyag begyűjtéséhez. Ehhez a pártbizottságok, tanácsok, tömegszervezetek, üzemek és gépállomások, termelőszövetkezetek segítsége elengedhetetlenül szükséges. össze kell gyűjtenünk megyénk lakossága társadalmi és politikai történetének dokumentálásához azokat az írásos, ábrázolásos és tárgyi emlékeket, amelyek 1945-től kezdődően meg világi terkölcsi kötelessége a legjelentékteleneb'bnek látszó lelet bejelentése. III. terem: mutatja be a területünkön talált szarmata-, germán- és avar népek régészeti hagyatékát. Tovább a sziávság és a honfoglaló magyarság borscd'megyei leleteit kísérjük végig. Gazdag anyagot mutatunk be a diósgyőri vár életéből, az elpusztult települések anyagából. A zárófolyosón az elpusztult Muhi község, az ősi borsodi bányászat emlékeit és több vasipari remeket, ajtókat állítottunk ki. múzeumi anyagának gyűjtése ják az országos fejlődéssel összefüggésben a megye legdöntőbb politikai és társadalmi eseményeit, a munkásmozgalom fejlődését, a felszabadulás körülményeit, a háborús károkat, az első társadalmi és politikai szervek megalakulását, a földreformot, az újjáépítést, a régi és uj társadalmi erők harcát és döntő konfliktusait, a Kommunista Párt fejlődését, sikereit és harcát a lakosság döntő többségének megnyeréséért, a 3 és 5 éves terv beruházásait, építkezéseit, a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban, a kollektiv mezőgazdaság megteremtéséért folyt harcot, a falusi tömegek erőfeszítését felemelkedésükért és így tovább. A gyűjtendő dokumentációs anyagból egyformán kell kitűnnie a felszabadulás 'utáni fejlődés két korszakának: az elsőnek, amelyet a földreform fejezett be s a fordulat évéig tartott, — a másodiknak, amely a fordulat éve után a kollektiv gazdaságok és gépállomások megteremtésével kezdődött. Az anyagnak hűnek kell lenni az igazsághoz, a sikerek mellett mutasson rá a nehézségekre is. A gyűjtendő anyag kisérje soron a vidéki dolgozók különböző társadalmi osztályainak egyéni fejlődését is, hogy az emberi sorsok tükrében is megmutatkozzon a fejlődés. Az anyaggyűjtésnek ki kell terjedni a dokumentáció minden formájára: okiratok, plakátok, rendeletek, fényképek, festmények, rajzok, tervrajzok, vázlatok, újságkivágások, könyvek, nyomtatványok, térképek, emléktár-