A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Vezető a természetrajzi állandó kiállításhoz. A Bükk élővilága

Zsolcai kapu csak a XVIII. század elején alakul ki. A város irataiban 1718-tól szerepel. Érdekessége, hogy kezdetben rem közvetlenül a fő-utcához csatlakozott, hanem a Buza-piacon es a Tetemváron keresztül, nyilván azért, mert a Széchenyi utca a XVIII. Forr 1. Szendrei János: 'Miskolc város tövténetc és egyetemes helyirata, 5. k. 1886—1911. III. k. 2. ti. o. III. k. 32. p. 3. a. o. II. k. 35. p. I. u. o. III. k. 39. p. 5. Borbély Andor: Régi magyar utitérképek és az első .magyar postatérkép. 6. Ijásd: Marjalaki Kiss Lajos. Megay Géza, ifi. Horváth Béla előadásait a Múzeumi Hétfők sorozatban. 7. Szendrei: i. rn. III. k. 92. p. 8. ,, i. m. II. k. 210. p. 9. ., i. m. III. k. 247. p. 10. „ i. m. II. k. 619. p. 11. ANNALES. II. k. 19. p. (Miskolc város levéltára.) 12. Szendrei: i. in. III. k. 523. p. század elején nem ért még a mai Ady Endre utcáig. .Az elmondottak képezik Miskolcbelvános úthálózata kialakulásának vázlatát. Számos itt nem érintett részletet még a további kutatásoknak kell tisztázni. ások: 13. Szendrei: i. m. II. k. 116. p. 14. ,, extra portám Beatae Vifgines penes victim publtcam versus Besenyő ducentem . . ." Szendrei: i. m, III. k. 226. p. 15. Szendrei: i. m. II. k. 467—468. pp. 16. Lásd: Nyiry Dániel: ..Miskolc város sántza vagy árka" c. tanulmányát. Történeti és Régészeti Közlemények, 1926. máj. 3—6 pp. 17. Szendrei: i. m. III. k. 64. p. 18.li

. o. III. k. 226. p. 19. Prot. 71. p. 1743. (Miskolc v.áros levéltára.) 20. Grassalkovich-féle térkép 1759, Hugo Maria HAZAEL-tőI. Mappa Sitiiationis Miskolczicnsis Juxta Ordinem Tabella ct Libri Fundualis Numerisata Explicatio. 1773. KNEIDINGER-től. Első katonai felvétel (Josephinische Aufnahme) J786 -körül. VEZETŐ í TERMÉSZETRAJZI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ A Bükk élővilága I. terem: A bejárattól balra indulva, kilenc táblán a Bükk-hegység természeti viszonyainak fejlődéstörténetét az utolsó jégkorszaktól kezdve kisérhetjük végig, a ma is élő növényzetmaradványokkal és talajmintákkal. Egyes korszakok jellemző tájait festmények mutatják. Következő tábla a Bükk-hegység vizeinek mikroszkopikus szervezeteit: algákat, kovamoszatot, különböző egysejtűit mutatja be, majd mellette a vizek magasabbrendű szervezeteit: férgeket, rákokat, rovarokat és csigákat. A terem jobb sarkában a Garadnapatak diorámájában a jellemző növényzetet, madarakat és hüllőket találjuk. A nagy tabló bemutatja a pisztráng tenyésztését és táplálkozását, a garadnai halgazdaság működését. A bejárattól jobbra Herman Ottó, a nagy magyar haladó természettudós életéből és műveiből láthatunk sok részletet. II. terem: A bejárattól bal kéz felé a nagy tabló a Bükk-erdő életközösségét ábrázolja összefüggéseiben és egymásrahatásában. A Föld növényei és állatai törvényszerűségekkel szabályozott életközösségben (biocönózis) élnek. Ez életközösségeknek különféle jellemző tulajdonságai jelzik egyes vidékek táj képileg is eltérő arculatát. A Bükknek is sajátos egyéni arca van, e tablón ezt a bükk-erdőre jellemző életközösségi ábrázolást látjuk témáiban kibontva. Tovább, a „Gerincesek" feliratú két tárlóban a Bükkben található hüllők: erdei sikló, rézsikló, erdei béka, foltos szalamandra, törékeny gyik, zöldgyík, — valamint a vadászó madarak: uráli bagoly, egerésző ölyv, karvaly és buhu szép példányai. Mellette a gazdag Bükk-erdei madárvilág: a szajkó, a