A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Zsadányi Guidó: Az utak szerepe a mai Miskolc kialakításában

számára. A Rákóczi utcai összeköttetést látszik még indokolni a fentieken kívül az is, hogy a Sötét-kapu a régi út emlékét őrzi, a korábbi főútvonalat nem engedték beépíteni még a XVIII. században sem, bár a niai Szemere utca és a Fcrgóhíd megnyitása folytán, miután itt híd nem volt, forgalma egészen elenyésző lehetett. Ennek a Mindszenti vagy Csabai kapu felől iövő útnak volt egyedül közvetlen kapcsolata észak, a Szentpéteri kapu felé. Az Újváros, később Czikó (ma Kossuth) utca 1577-ben már szerepel.

1 :i Maga az újváros, a mai Palóczy (régen Kádas) és Batthyány (régen Szentpéteri út) utcák környéke a XV. század táján ajakul ki. Központi a a mai Deák-kert délnyugati sarkán állott Boldogasszony kápolna volí. Ezen a környéken állott a Boldogasszony, vagy Szentpéteri kapu. Valószínűleg a Batthyány és Kazinczy utcák találkozásától kissé északra. Először 1562-ben említik.

14 A Szentpétert kapu jelentőségét fokozza az a tény is, hogy nemcsak a Sajó, hanem a Hernád völgyének forgalmát is lebonyolította, mert egészen a XVIII. század elejéig keleti irányban, Zsolca felé. a nagy víz járta területek miatt, rendszeres közlekedést fenntartani nem lehetett. Egyébként a Szentpéteri út és a Batthyány utca azonosságát igazolja, hogy . a minorita iskola építése előtt (1751) „...a minoriták a bírót és a hatóságot a szentpéteri útra vezették ki .. ." Itt jelölték ki az iskola helvét a mai gimnázium telkén. A Szentpéteri út nem, lehetett azonos a Kazinczyutcával, mert „ ... egyezség folytán, a telek mindkét végén a minoritáknak valamivel több jutott, a telek közepén azonban, mely rézsútosan állt ki, hogy a leendő út görbe ne.legyen, a minoriták engedtek valamit."

15 Ez a leendő út a mai Kazinczy utca. Miskolc, mint ismeretes, nem volt vár, a bizonytalan időkben a törökvilág és a kuruckor között árokkai (sánccal) és kerítéssel vették körül. Kapuk a sáncon való átjáróknál voltak, minden különösebb védelmi berendezés nélkül.

16 Azokban a városokban, a

hol városfalak és védelmi berendezésekkel ellátott kapuk voltak, ott megszüntetésükre vonatkozó adatokat a XVIII. szd-ban megtaláljuk. Miskolcon azonban erről nem esett szó, nyilván nem is létezett ilyesmi. A mai Városháztér és Dózsa György utca helyén volt a Fábián utca. melyről először 1376-ban történik említés.

17 Végén helyezkedett el a gazdasági jellegű, a Bábonyi-bérc felé menő forgalmat lebonyolító Fábián kapu. A Széchenyi utca nyugati meghoszszabbításában, a mai. Zenepalota tájékán találjuk a Győri kaput (1562)

1S Nyilvánvaló, hogy ettől kezdve a Diósgyőrbe vezető forgalom — miután a vár hadászati és. politikai jelentőségéi elvesztette — erre haladt. A Mindszenti vagy Csabai kapu a Zöldfa utca torkolata környékén volt. A Szemere utca kialakulását a XVII. század végére tehetjük, bár még 1743ban is mint . . . városunk Csabai kapujától a város Sántzán vagy árkán belül a Szinyva folyásáig menő közönséges szekér út.. ." szerepel.

1 * A Forgóhíd, az első szeikér-híd. (1702.) A Kazinczy utca ebben az időben még nem létezett. Sokkal korábban szerepel már viszont az újváros felé vezető Boldogasszony (ma: Déryné) utca. A Kazinczy utca a XVIII. szd-i térképeken'-'

0 még nem szerepel, csak Domby István 1817-ben készített térképén. Feljebb már utaltunk arra, hogy a