A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Ifj. Horváth Béla: Az Avas műemlékei

építést nem műemlékvédelemnek mondjuk, hiszen az előző korokhoz képest teljesen új. idegien tömeg jött volna létre. Ismertebb példái hasonló elrendezésű csarnoktemplomnak a Budapestbelvárosi és brassói Fekete templom. Egy későbbi építésztörténeti leírás a landshuti építőiskolának tulajdonítja a templom eredetét. Nem látszik valószínűnek, hogy Miskolcra, ebbe a fennállása óta jellegzetesen magyar városba, a Regensburg és München közötti Landshutból érkeztek volna építők. Ha jöttek, a Felvidéken keresztül hosszabb idő után érhettek városunkba és a táj. a magyar földön talált épületek feltétlen befolyással volt alkotásaikra. A templomtól északnyugatra a padka peremén látjuk a haranglábat. Déli falán tábla hirdeti: ,.A torony. épült Balassa Zsigmond diósgyőri várurasága, Gombos Pál bírósága és Szíjgyártó Mátyás gondnoksága idején 1557-ben." (Fordítás latin eredetiből.) Alagsora és földszintje felett azonos dongaboltozattal, melyekbe az északi ablak és déli ajtó miatt fiókboltozatok metsződnek. Műemléki együttesünk környékén a temetőben lévő sírok az 1800-as évek első felétől folyamatosan megfigyelhetők. Találunk még egy-két 17—18. századi koporsóalakú sírkövet is, itt-ott feliratait ki is betűzhetjük. Avas alatü utcák hangulata különös ízt kölcsönöz a város építészetének. A Toronyalján eklektikus utcakép vonja magára a figyelmet. (2. számú kép.) Távolabb a Földes Ferenc utca fLonovics utca) 9. számú épület udvarán két 2. kép. Torony alja-utca 23—27. számú épületek. Jellegzetes avasaljai utcakép, a XIX. században épülő lakóházaikkal, (Nagy Lajos felvétele.)