A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Ifj. Horváth Béla: Az Avas műemlékei

2. EZ. rajz. Hátsó udvari épület a Földes Ferenc-utca 9. számú telken. Északfelé nyitott, széles állású árkáddal és külső feljáróval. Épült a XVIII. sz. elején. (Bambek Béla rajza.) kisebb kosáríves árkádnyílás között szélesebb oszlopállás a hozzátartozó árkádos lépcsővel jellegzetes miskolci udvar. (2. számú kép.) Ebben az utcában a 12. számú épületnél rokokó formákat, másutt népi jellegű tornácokat vesz észre a szemlélődő. A miskolci Avast pincéi tették híressé. Többnyire nem helyi szőlők termését tárolták ezekben a 17. század óta kifejlődő gádorokban. Először az Angyalos völgy (mai Mély völgy) pincevájatai épülnek ki, később aztán az Avas északi oldalán és Tetemváron egész sorok készülnek a már megkezdettekhez. Parasztemberek, zsellérek készítették, akik ölszámra vállalták fel ezt a nehéz munkát. Az avasi pincék előtti épületek egy része ma is megőrizte közel másfélszázados formáit és együttes megjelenése különösen a Kisavas első soron és Mély völgy pincéinél kedvező. Avasi pincegádoroknál fellelhetők azok az építészeti elemek (tornácok, kapuk, ablakok, vasrácsok), melyeket Miskolcon olyan sajátságosan alakítottak. Lapos domboldalából kiemelkedve messze látható a gerincen (Horváthsor 278. számú) az u. n. filagória; nyolcszögű centrális tér, mai megjelenítésében alig ismerhetők fel a szerkezetileg hasonló soproni Bástya utca 42. számú kerti ház finom vonalai. Talán nem messze innen állott az un. Szt. György kápolna, melyet okmányok 1376 előtt említenek, de pontos helymeghatározására ezideig nem kerülhetett sor. Kilátói a a harmincas években éoül. formáival rontja a műemléki együttes szerepét a Szabadság-téri városképben. Tömege idegen az Avas arányaitól, részletei is inkább Erdély, mint a borsodi táj építészetét juttatják eszünkbe.