A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Ifj. Horváth Béla: Az Avas műemlékei

1. sz. rajz. Az auasi templom építési korszakai. Félkör-alakú szentélyből kiépülő egyhajós tér. Ennek lebontása és átépítése után válik háromhajós, u. n. szentélykörüljárós csarnokká. (Szerző felmérése és feldolgozása.) rosra és templomát felgyújtja 1544ben. ez az egyetlen eset, mikor a templom leég. Ezen időtől kezdve protestáns. e) 1560—1569-ig tartó következő építési ütemben az új vallás liturgiái követelményei szerint épül át. Boltmezői helyét (melyek megsemmisültek) sík famennyezet, karcsú pilléreit robusztus, a templom tömegétől idegen oblong alaprajzú pillérek váltják fel. Ugy véljük, ezekben a pillérekben benne van az eredeti pillérmag és egy esetleges megbontásnál fellelhető volna. Egy-két pillérben ma is láthatók másodlagosan elhelyezett faragott kő részletek, gótikus részletképzésekkel. A pilléreket boltozatok hidalják át, melyre a tetőszerkezet és famennyezet is támaszkodik. f) Barokk időben 1690—1792-ig épül a déli, un. cinterem vagy ravatalozó, két támpillér- között. g) Utolsó átépítési szakaszként az északi bejárati csarnok jelenik meg a 19. században. Neogót stílusával távol áll a templom magyar tájba illő tömegétől és architektónikus megjelenésétől. Belsejében az ergonakórus is ekkor épül, mindkettő a helytelen műemlékszemlélet szülötte. 1900-ban. Sztehló Ottó terveket készít a rekonstrukcióra. A századeleji műemlékvédelmi szemléletnek megfelelően tervezte a templomot kiépíteni magas toronynyal. Mai felfogásunkkal az ilyen át-