Komáromy József: Adatok Miskolc korai településtörténetéhez (Múzeumi Füzetek 4-5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

A király egri betegsége alatt az egyik nagybirtokos-csoport, egy „Borsot" Borsod megye alispánjává, Ivánt pedig királlyá választja. II. István azonban váratlanul felgyógyul halálosnak vélt betegségéből, „Bors"-ot száműzi az országból, Ivánt lefejezteti és sarjadékait is kitiltatja a királyi udvarból. Ekkor tűnik el a történeti színtérről a Bors-nem. Helyette találjuk a nemzetség másik ágának, a Miskóc-ágnak továbbélését az 1190 körül élt Jakabnál és fiánál, Domokos bánnál. Feltűnő, hogy ezt az 1129. évi pártütést Anonymus elhallgatja a saját Gestájában. A pártütésről csak a Bécsi Képes Krónikából és más forrásokból értesülünk. Az Anonymusnál elhallgatott történelmi ténynél pedig egyrészt figyelembe kell venni azt, hogy az említett Jakabfia Domokos — báni tisztséget visel, s később is mint királyi bíró szerepel, s nemcsak kortársa Anonymusnak, hanem magas méltóságában fölötte is áll... Másrészt pedig figyelembe kell venni, hogy az Anonymus idejében kialakult feudális birtoklás jogát Miskolc területén a magas királyi tisztségeket viselő Domokos politikai hatalma mellett senki sem vonhatta kétségbe... Anonymus az 1129. évi pártütés elhallgatásánál politikai realista volt. És nem tudjuk, hogy ez az elhallgatás milyen véres családi és személyi harcokat takar. Leveles Erzsébet (és még néhány történetírónk) azzal a magyarázattal oldja meg ezt a problémát, hogy az 1129. évi pártütéstől „távol álló Miskóc főúr a királyi ház gyanúját magáról és népéről al akarván hárítani, kiszakadt a Borsok hadából és a megtartott ősi birtoktesten új nemzetséget alapított. .." Egyetlen történeti tény azonban elfogadható, s ez az, hogy az őslakosság által lakott halmaztelepnek — Miskolc mai városmagjának a neve elmerült az idők homályában és csak a XI. századtól kezdve lett Possessio Miskoucy. Miskóc földesúr pedig földesúri udvarát a mai Papszer—Rudas László—Szamuely Tibor utcai tömbön helyezte el, kezdődő majorsági gazdálkodásával együtt. A földesúri udvart pedig nemsokára a majorsági szekérút, a mai Rákóczi utca vágta ketté és kialakult — a mai Rákóczi utcai híd táján — az a gázló, amely összekötötte ezt a majorsági utat a Szinva túlsó oldalán robotoló, s a halmaztelepből lassan jobbágyfaluvá fejlődő Miskoucy szekérút jávai. IRODALOM: Ammianus Marcellinus Történeti Könyvei (ford. Pirchala Imre) I. kötet. Budapest, 1916. Franklin T. 149- pp. Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm (Po szledam drjevnye-Chorezmijszkoj civilicacii) F : Balázs János. Hungária K. Budapest, é. n. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig. Szikra kiadás 1945. Második kiadás 1949. Győrffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Gondolat kiadó, 1958. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet k. 1944. Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története. Társadalomtudományi Könyvtár. U.i sorozat a Huszadik Század szerk.-ben. Budapest, 1913. Grill K. Szentpéteri (ed.): Scriptores Rerum Hungaricarum. Budapest, 1937-38 . Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája, mint magyar történeti forrás. Századok, 1952. évf. Kniezsa István: Magyarország népei a XI.században. Szt. István Emlékkönyv, II. k. Budapest, 1938. Wenzel: Árpád-kori Uj Okmánytár. Pest. I860. II. kötet. G. Fehér: Les fouilles de Zalavár. Acta Archaeologica IV. 1954. évf. J. Dekan: K problemom slovanského psidlenia na Slovensku. História Slovaca. VI—VII. Bratislava, 1948. Csánki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890. F. V. Konsztantyinov: A történelmi materializmus. 2. kiadás. Szikra, 1955. Elekes—Lederer—Székely : Magyarország története a korai és virágzó feudalizmus korszakában. Egy. tank. 1957. Lederer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bpest, 1959. Akadémia k. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1957. Miskolc, 1957. 70-89. pp. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1955—1956. évi 4. szám. Történelmi és Régészeti Közlemények. Miskolc, 1926. Magyar Jövő Ny. Borsod Vármegye (Vármegyei Szociográfiák) 1939. (Klein Gáspár: Borsod vármegye és népességének története. 11—86. pp. A III. részben Miskolc cím alatt: Leszih Andor: Miskolc őskora, Marjalaki Kiss Lajos: Miskóc földjétől Nagy-Miskolcig.