Komáromy József: Adatok Miskolc korai településtörténetéhez (Múzeumi Füzetek 4-5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

északi területek bevonásáról van szó: az 1230-as években terjeszkedik ki a királyi hatalom a zólyomi területre — Túróc, Árva és Liptó megyék pacifikálása után. Ilyen erőviszonyok és események figyelembevételével tehetjük az avasi románkori keletéit kápolna fennállását a XIII. század első harmadába, megjegyezve, hogy rajta kívül az Avas keleti nyúlványán egy másik kisebb kápolna, a Szent György kápolna is állott. Ennek az előbbi románkori kápolnának alapfalai a mai avasi templom padozata alatt rejtőznek, a mai belső oszloprendszer vonalában. zt a Villa Myscouch-ot éri el 1241-ben a tatárjárás vihara. IV. Béla a muhi csata után ezen az útvonalon menekül északi irányba a zólyomi rengetegek felé. A lakosságnak is van ideje a Bükk erdeibe menekülni. A régészeti ásatás ugyanis az említett piaci csárdaépületben semmi olyan hagyatékot nem talált, amely a pánikszerű menekülésre következtetne. Ellenben a kiürített épület tartó cölöpéivel együtt földig égett, a lakosság viskóival és apró házaival, kápolnáival együtt. 1 Matx Károly: A tőke. Budapest, 1956. III. k. 757-758, 760-763 pp. - Lenin Művei III. k. A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Budapest, 1956. Szikra, 186 p. 2 Fehér Géza: A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában. Archaeológiai Értesítő, 1956. évf. 25-38. pp. 3 Szűkszavú Szendrey János másik tudósitásában is, amely a nyilvánosság előtt meglehetősen ismeretlen, ezért idézzük: A (tapolcai) fürdő bejáratánál balra, ott. ahol most (1888) az Anna-lak áll, volt egy L alakú nagyobb épület, alapfalai ma is megvannak, bár az újabb építkezések által jó részben megszaggatva. Ez iskola s lakóhely lehetett, maga az apátsági épület pedig templomával együtt jóval a fürdő előtt, az országút jobb oldalán elterülő harmadik szőlőnek dombhátán állott . . . Néhány évvel ezelőtt az ide épített borház és nyaraló készítése alkalmával a földmunkálatok, bizonyára a hajdani templom szentélye alatt volt kriptán mentek keresztül, hol is számos koporsó és csontváz találtatott, mik természetesen tönkrementek .... Arch. Ért. 1888. évf. 376. p. 4 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957. 70-89. pp. és A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1955-1956. évi négy szám. JEGYZETEK