Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

BINDER Pál: 16. századi üveghuták Erdélyben

Habár magáról az üvegcsűrről 1573 előtti időszakról nem kaptam adatot, de a Glaser (=Üveges) család a rozsnyói adójegyzékekben már a 16. század elejétől szerepel. Az 1526-os népszámlálásban egyszerűen Der Glaser van bejegyezve.

12 1536-ban Gal glazer szerepel.

13 1514-ben Mertin glaser volt Rozsnyó mezőváros folnagya (Mertin glaser villicus). Ugyanő (Herr Merthen glaser de Roszenaw) a Havaselvére kivitt árukért huszadot fizet.

14 Az 1550-es években a rozsnyói Demeter Glaser a legfőbb brassói üvegszállító.

15 b) Az olthévízi üvegcsür Az unitárius Sükösd család uradalma az Olt-kanyarban, az akkori FelsőFehér megyében feküdt. Alsórákos düledező várkastélya máig bizonyítja, hogy itt egy erdélyi viszonylatban jelentős domíniumról van szó. Alsórákos várához Alsórákos, Hévíz, Detk és Ürmös magyar, valamint Agostonfalva, Mátéfalva, Bogát és Hidegkút román falvakon kívül az akkor Apácai erdőnek (mai Persányi hegység) nevezett rengetegben érintetlen bükkösök tartoztak. Imreh Barna alsórákosi református lelkész és helytörténész az Országos Levéltárban őrzött Bethlen levéltárban megtalálta Hévíz 1594-1603. évi urbáriumát.

16 A Sükösd család tagjai között oszlottak a Hévízhez tartozó allodiumok és pusztahelyek (Sessiones praediales ibidem in Hewiz). Itt az erdők s az Oltrév jövedelmei mellett felbukkan egy eddig ismereden üvegcsűr, melynek további sorsa ismeretlen. Az Sukeosd István reze Erdeo Az Zanto feold is azon rez 17 A Rewnek és uewegh Czywrnek fele mind házastól. c) A talmácsi üvegcsür A múlt években Dávid Ferenc családja után kutattam a kolozsvári városi levéltárban. 1989 nyarán kiírtam az 1587 óta fennmaradt új polgárok jegyzékét (Catalogus civium novitiorum).

18 Ebben a névlajstromban mindjárt a következő évben, tehát 1588-ban új polgárként szerepel magyar renden a talmácsi Was Dániel ötvös, kinek apját Was Gergelynek, anyját pedig Üveges (Iweghes) Katalinnak hívták.

19 Az üveges családnév kapcsolatba hozható a Szebenhez tartozó szász lakosságú Talmács határában említett üvegcsűrrel. 1614-ben az üvegcsűr a szebeni Stuckart patríciuscsaládé volt. Greger Kontzen talmácsi tanú vallomásából egy akkori sztrájkszerű megmozdulás elemei bontakoznak ki: Az üvegesek húsvét előtti szombaton fiammal együtt felmentek a városba (Szebenbe) s arra kérték Stuckartot, hogy az élelmüket küldje meg, ellenkező esetben kioltják az (üvegcsűr) tüzeit. Fiam tanúsítja, hogy Stuckart megígérte, hogy húsvét utáni kedden lejönnek s meghozzák a kívánt élelmet. Ami Stuckart üvegesekkel való számadását illeti, Bennig gloser-nek tartozik 12 forint 60 dénárral, Matthesnek 4,60 forinttal s a harmadik üvegesnek, Endresnek 4,60 forinttal.

20 Ezekből az adatokból világosan kitűnik, hogy a talmácsi üvegcsűr a később Siebenrichter-erdőségeknek nevezett bükkösök fáját használó polgári