Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)
BINDER Pál: 16. századi üveghuták Erdélyben
magánvállalkozás volt, s az üvegesek magyar és német anyanyelvű bérmunkások voltak. A talmácsi üvegcsűr már jóval 1587 előtt működött. 2. A17-19. századi üveghutákkal ez alkalommal nem szándékozom foglalkozni, csak néhány könyvészeti és kartográfiai adatra szeretném a figyelmet felhívni. A barcarozsnyói (második) üvegcsür csak körülbelül tíz évig működött (1793-1805), főként Havasalföldre szállította termékeit, de fahiány miatt beszüntette működését. 21 Ennek ellenére emlékét régi térképek őrzik (1805: Glas Hütte) 22 s a Glajarie (üvegcsűr) helynév máig ismert. A régi térképek egyébként is fontos forrásai a gazdaságtörténetnek, így segítenek helyhez kötni a régi üvegcsűröket. Az előbb említett 1805. évi Franz von Seethal féle Barcaság térkép Háromszék területén feltünteti a zalánpataki (Kalnokische Glashütten) és mikóújfalusi (Glasshütten) üvegcsűröket s új gyártelepeket. A legrégibb osztrák topográfiai felmérés II. József uralkodása korában keletkezett (1780-1790). Az ún. Josephinische Aufnahme az üvegcsűrök datálásában is meglepetéseket tartogat, különösen akkor, ha elfogadjuk azt, hogy 18. századvégi helyzetet tükröz. A Bodzamező keleti, tehát Orbai székhez tartozó részén több székely nemes üvegcsűr-telepítéssel kívánta értékesíteni urbáriális, másra nehezen használható erdőségeit. így a zabolai Mikes család a Bodzaszurdoknál, Zabrató falu mellett üvegcsűrt alapít. Az említett részletes József-kori térképlapon (280) a Nagy Boza Fluss mellett megjelenik a Glashütte Kraszna bejegyzés. Erről a szakirodalom eddig is tudott, de csak 1855-re datálta(!). 23 Még érdekesebb a Zágon határában fekvő bárkányi üveghuta esete. A József-féle térképen (276 lap) neve Glashütte Barkany formában fordul elő. A19. század végén a brassói Kari Miess bérelte a hutát. A román falu magyar temetőjében több szudétanémet (Widmann, Klammer, Hartwig) üvegfúvó sírja látható. 4 A brassói szász, görög és román kereskedők több esetben béreltek üvegcsűröket, így a Felsőporumbák és Felsőárpás fogarasföldi hutáit 1840 körül T. Ciurcu román kereskedő bérelte. 1860 körül ellenben az egyesített üveggyár bérlője Grünfeld és Fleissig, akiknek lerakata Brassóban volt 1853-ban a zalánpataki üveggyár bérlője Michael Simonis lerakata a Kolostor utcában volt A bárkányi hamuzsír és üveggyárat 1871-ben G. Anken és G. B. Popp bérelte. 26 Végezetül még két „rejtélyes" üveghutáról. Az erdélyi szász szótárból az üveg (Glas) címszónál két eddig ismeretlen üvegcsűrről szerzünk tudomást. 27 1. 1754-ben egy rablóbanda feldúlta a szászvárosi üveghutát (die Brosser Glashütte) 28 2. Segesvár mellett Szászkézd (Saschis, Keisd) egy erdőt 1880 körül üvegcsűrnek neveztek. 29 Eddig erről az üveghutáról semmilyen okleveles adat nem került elő.
